Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
1- 62 -pát, összesen tehát 5999 p. m. gabonát tartoztak vagy az apátfalva!, vagy a pécskai uradalmi raktárba beszállítani szeptember utolsó napjáig. A másik tagban levó 783 hold szántó után 522 p. m. búzát ás 652 p. a. árpát kellett beadni. A 4783 hold szántó után tehát 7174 p. m. gabonát kellett beszolgáltatni. Ez holdsaiként 1,5 p. m. gabona beadását Jelentette a haszonbér fejében. Az ugarok után pénzben kívánták a haszonbért. Az árendába adandó gabonamennyiség változott. 1834 előtt 5183 hold volt a szántó. Ebből 3189 hold után a felétől 2 p. m. búzát, a másik felétől 2.5 p. a. árpát kellett adni /131/. 1843 után az uradalomnak -miután nem terményre, hanem pénzre volt szüksége, - 7893 Ft. pengőforintban határozta meg az évi haszonbért /132/. A haszonbérek pénzben való kifizetése súlyosbította a telepesek helyzetét-. Az 1843. év előtti kedvezőbb helyzetükre vonatkozóan Palugyay is azt Írja /1855-ben/, hogy a faluvá rendezés 1840-ben történt, de csak... "rövid ideig élvezték az aranykort. De mint minden jó ritkán tartós, úgy ez is, -.... 1843.-ik évben 2 kertész község /Alberti és Ambrózi telepítetett határán.." /133/. A megcsökkent földterületen a 3305 holdból szántó 2165 hold legelő 749 hold összesen 2914 hold, a fennmaradó 390 hold az udvarokra, kertekre és hasznavehetetlen területre jut. A század közepe felé a szántóföld a folytonos használat következtében annyira elsilányult, hogy az évenkénti átlagtermés a 2165 hold szántóról alig adott többet 7500 p. m. gabonánál, - olvassuk Palugyaynál /134/. A gabona terméshozama általában igen alacsony a XIX. század első felében is. Általános, hogy a vetőmag levonása után a tiszta termés 2.5 p. m. volt.Egy magyar holdon 2 p. m. vetés 5 p. m. szemet hozott, azaz holdanként 2,25 q búza termett. /I p.m» * 45 kg./ Ez igen kevés volt ahhoz, hogy közben a föld 2 évenként pihen /135/. Nem járunk messze az igazságtól, ha a pit városiak 2165 holdnyi gabonatermését 4,5 p. m-vel számolva holdanként, 9740 p. m-re becsüljük, ebből levonva a holdanként! 2 p. m. vetőmagot, marad 5400 p. m. gabona. Palugyay idejében nem túlozták el a 7500 p. m. termést. A lakosság számát figyelembevéve, /a század közepén 2000 fő/ átlagosan lakosonként 3 p. m. gabonát számolva a kenyérre, a termésből eladásra nem jutott. A háztartásoknak az árendára, az adókra és a mindennapi szükségletekre a pénzt az állattartásból kellett megszerezni. A szántóföldi gabonatermesztésen kivül a gazdálkodás másik fő ága az állattenyésztés. Az erre vonatkozó rendelkezésünkre álló adatok: 1829. ökör fejős tehén meddő tehén tinó, 3 éves, 2 éves, lovak, sertés 154 203 179 81 74 564 414 T"
