Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

I- 60 -• test tehessen. Az uradalom az ugar hagyásával a földek pihentetését akarta elérni, s megakadályozni termőereje leromlását. A szántóföld minden pontja könnyen megközelíthető volt.A falut körülvette a belső legelő, majd a szántó és a szántón átvezető makói ut jobb és baloldalán a külső legelő /118/. A szántón, közelsége miatt nem kellett kint tartózkodni és ott tanyát építeni. Különben is kikötötték a szerződésben, hogy a szántóföldeken, réteken és a legelőn a kamara Írásbeli engedélye nélkül építkezni, szőlőt vagy fát ültetni nem szabad. Kutakat áshatnak a legelőn a jószág részére, de a szerződés lejártával be kell tömni. A belső telkeken sem lehet uj házi fundusokat foglalni és fát betelepíteni.Pát a belterületen ültethetnek, de a szerződés lejártával még a fák gyökereit is ki kell vágni, a házakat, kerítéseket le kell bontani és a kutakat betömni.1834-ben még bevették a szerződésbe, hogy a Nagylakon leve házaikat az árenda ideje alatt eladni és a Pitvaroson épülteket átadni vagy eladni nem szabad. 1834-ben a pit városi házépítéseket nem nézte jó szemmel az uradalom, hisz ez a községgé való fejlődés és azzal az urbériség bevezetése felé vezethet /119/.

A szerződésekből kitűnik, hogy a reformkor jobbágyvédő és a jobbágyság sorsát enyhítő törvényei, beleértve az 1848. évi áprilisi törvényeket is, nem vonatkoztak a haszonbérlőkre. A törvényeket ha huza-vona után is, a király szentesítette. Ugyanakkor a királyi kincstári uradalmakon élő zselléreknek az emelkedését, mivel az a kincstár közvetlen érdekeinek csökkentésével és némi áldozathozatallal járt volna, mindenképp akadályozta a kamara.

6./ A gazdálkodásról és az adóterhekről

A pit városi zsellérek sorsát az uradalom bérleti rendszerében elfoglalt helyzetükön kivül gazdálkodásuk befolyásolta. Ennek bemutatására három tényezőre terjesztjük ki figyelmünket. A földterületre, az állatlétszámra és a zselléreket terhelő különféle adózásokra és szolgáltatásokra, amelyeket a gazdálkodásból kellett előteremteni.

A megtelepedés alkalmával, 1816-ban a 175 belső telkes telepitvényesnek 4400 hold szántóföldet adott át az uradalom. Ezt a szántóterületet 27 évig zavartalanul használták /120/. A határukban elterülő és hasznosítható területről az 1834 április 12. napján megkötött szerződésből értesülünk, Az egyik határrészen 4000 hold szántóföldjük van, a másik határrészen 793 hold. Ugar földjüket Fekete Ugarnak nevezik. Ez három tagban fekszik és területe 2174 hold. Akkor valamennyi szántójuk 6957 holdat tesz ki, amelynek valamivel több mint 1/3-a az ugar /121/.

1840-ben tagositották a határt. A község körül terül el a belsőlegelő és az tovább húzódik egy nyakszerü területen a vízfolyás mentén Mezőhegyes felé, a külső legelőre. A tagosítás azt jelentette, hogy a határt három tagra osztották és a bérlők legtöbbje mind a három határrészben par-