Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
- 59 -tartotta fenn. Megtiltotta a vendégek pénzért való fogadásit, ezzel a vendégfogadói jog használatát. A bérlőközségek tehát úrbéri juttatásban nem részesültek. A szerződésben mindig kimondották, hogy a kamara a királyi haszonvételeket fenntartja magának. Gyakorolni csak külön engedéllyel lehet. Pitvaroson és az egész Csanád megyében a kamara inkább alhaszonbérlőknek adta ki a korcsmát és a mészárszéket. Előfordult, hogy maga a kommunités vette bérbe a korcsmát, mint Pitvaros is 1840-ben /115/. Az uradalom a pit városiakat eltiltotta a szőlő telepítésétől, mert akkor saját borukat itták volna.A* uradalomnak a bérlő - és kertészközségek - korcsmáinak bérbeadásából jelentős jövedelme volt. Pitvaroson az uradalmi korcsma bérbeadásából származó évi bevétel elérte a telepesek összességétől árendaképp fizetendő összeg közel negyedrészét /116/. A szerződésben kikötötték a gazdálkodás alapját képező föld használatának jogát. Kimondották, hogy az egyes haszonbérlőknek átadott házi fundus, szántó, rét és legelő kimérésének, és átadásának jogát az uradalom magának tartja fenn. Az uradalom által jóváhagyott felosztási tervet a telepesek nem változtathatják meg.Az uradalom a földet 1843-ban is három osztályba sorolta, azonkivül közös legelőt mért ki, amiként az korábban is meg volt, csak éppen nagyobb területen. A haszonbérlők kötelezték magukat, hogy az osztályzatot elfogadják és meg is tartják. Ekkor az első osztálybeliek a 228 □ házi funduson kivül 12 hold földet kaptak. A második osztálybeliek a házi funduson kivül 8 holdban részesültek. A harmadik osztályba tartozók csak a 228 □ házi fundust kapták, a legelő használatában azonban igazságos arányban részesültek. Az 1843. év végén megkötött szerződésben a határt a következőképpen állapították meg: 12 holdas numerus 101 összesen 1212 hold 8 holdas numerus 110 összesen 880 hold A szántó területe 2092 holdat tett ki és azt 211 haszonbérlőnek adták ki. A közlegelő területe 749 hold volt. 1843-ban 3305 hold volt az összes bérbeadott terület. A szántón és a legelőn kivül fennmaradó 464 hold a beltelkekre, utakra, utcákra, a piacra és a dűlőkre jutott /117/. A szerződésben nem határozták meg, hogy a szántón miként gazdálkodjanak a bérlők. A szántót három szakaszra osztva, mindegyik földdel biró ill. azt bérlő zsellérnek mind a három tagban volt földje. Ez arra utal, hogy az egyik szakaszba őszit, a másikba tavaszit vetettek, az ugar pedig azalatt pihent.1834-ben az uradalom kikötötte, hogy a Fekete Ugart /igy nevezték a felszántott ugarföldet/ minden évben meg kell tartani. Azt az uradalom tudta és engedélye nélkül nem szabad bevetni. A szerződés utolsó évében azonban be kell szántani, hogy az uradalom, vagy a haszonbérlő őszi ve-
