Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
- 58 -zár alá, amennyit szükségesnek tart követelése kielégítésére.A zár alá vett és a kielégítés után megmaradt összeget vagy vagyontárgyat abban az állapotban kell átvenni, ahogy azt a birói zár feloldása után találták. A vagyon károsodása nem lehet az uradalom kára. Ha a haszonbérlők a zár alá vételnek, vagy akármiféle birói Ítéletnek erővel ellene szegülnének, mindamellett, hogy az ellenállásról lemondottak, az uradalom velük szemben a megyétől karhatalmat eszközölhet ki és ennek költségeit a haszonbérlők tartoznak viselni. Ha a telepesek idéznék meg az uradalmat valamilyen a szerződésből folyó ügyben, azt kizárólag az uradalom úri széke előtt tehetik meg. Az uradalom meghatározta a haszonbérlők egymásközti pereskedésében követendő eljárást is. A haszonbérlők ebben a tekintetben is rendszeres bíróságnak az uradalom szóbeli bíróságát választhatják. A pitvárosiakra és velük együtt az uradalom többi haszonbérlőire tehát nem vonatkoztak azok a törvények, amelyeket a bíráskodás rendezésére 1836-ban a jobbágyokra nézve alkottak. A jobbágy ügye az uriszék elé tartozott, onnan fellebbezhetett a megyei törvényszékhez, az uriszék bírálnak napi dijai a földesurat terhelték. Az uriszéken a földesur vagy tisztjei nem elnökölhettek és bírák sem lehettek. Igaz a földesur választotta ki az uriszék tagjait, de a megye küldöttei is résztvettek azon. Jóllehet az úriszéki bíráskodásnak még ezek a megkötései is a földesur javára dönthettek, hiszen a bírák vele azonos érdekű sorstársai voltak, mégis a haszonbérlőknek kijáró jogszolgáltatás lényegesen egyszerűbb és önkényesebb. A zálogvagyonra nézve is több joga van az úrbéres jobbágynak, mint a bérlőnek. Az úrbéres jobbágyot megillette a vagyonra háruló adósság fejében a zálog kijelölési joga. A bérlők esetében ezt a jogot is fenntartotta magának az uradalom. A sommás szóbeli bíróság előtt folyó perben fellebbezhetett a jobbágy a szolgabiróhoz, onnan a megyei törvényszékhez. Az uradalom haszonbérlőinek, akár az uradalommal szemben, akár a haszonbérlők egymásközöttl pereiben a sommás szóbeli bíróságnál kezdődnek és itt is fejeződnek be. A belső rendet illetőleg a szerződés csupán az árvák vagyonának kezelését határozta meg. Miután a telepesekre az úrbéri törvények nem vonatkoztak, ebben a tekintetben is a szerződésben kellett előírni a követendő eljárást. Maguk közül kell az árvák atyját negválasztani,aki felügyel .az árvákra és vagyonukra. Egy ellenőr vezeti a számításokat, amelyet évenként kell megvizsgálni. Az árvák vagyonának kezelése a bérlőket terheli az esetleges hiány nem hárithátó az uradalomra. Az uradalom az úri haszonvételeket teljes egészében fenntartotta magának. A haszonbérlők a vendégfogadó, a mészárszék, a malom vagy más uradalmi épület felállítására szükséges fundusokat átengedni tartoznak, de ezek területe ki van véve a haszonbérből. A korcsmáitatást, a huskimérést, a serfőzést és pálinkamérést, a malom és vadászati jogot az uradalom magának
