Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

1- 56 -a harmad részét 12 évre, - 1843 november 1-től 1855 november 1-ig,Annak el­teltével azonban végleg szűnjék meg a telep. Szükségesnek tartotta as ura­dalom kimondani, hogy közöttük minden nemű úrbéri viszony merőben ki van zárva.A haszonbérlők nem tartósnak a kamarai jobbágyok sorába és esért köz- 3éget sem jelenleg, sem a jövőben nem képesnek. Jogaik forrása kisárőlag a bizonyos ideig tartő haszonbérleti szerződés.Esért a kamara kijelenti, hogy az uradalom és a haszonbérlők között a legosekélyebb úrbéri viszony sem le­hetséges és úrbéri jogokat maguknak nem követelhetnek. Szükségesnek tartják itt is közölni, hogy a pitvaros! puszta uradalmi majorsági föld, nincs úr­béri viszonyokkal terhelve és ilyet azon nem is lehet alkalmasnl. 1834-ben is lényegében ezt köti ki: "Ezen Contraktus tétetett anélkül, hogy akár Ur­bárium, akár pedig szerződésbeli következésekre igasat adhatna a Haszonbér­lőknek. " A szerződés valósággal alkotmánya úgy a közösségi, mint az egyéni életnek,épp ezért néhány jellemző részével, különösen az 1843. évben kötött szerződéssel bővebben foglalkozunk. Miután a pit városiak nem vállalták a dohánytermesztést, határukat kétharmadrésszel csökkentették. A csökkentés következtében a szükebb hatá­ron újból rendezték a birtokviszonyokat. A belső telkeket egyöntetűen 228 O-ben határozták meg. A telepnek 1843-ban 358 házi fundusa volt, amelyektől haszonbér fejében 4 ezüst forintot kellett fizetni évenként. Az uradalom annyi engedményt mégis tett, hogy a csak belső telekkel rendelkező zsellé­rek a 228 O-nél nagyobb belső területeiket bérletükben megtarthatták. Az ilyen belső terület nem haladhatta meg az 1 holdat. A belső telkek terüle­tének levonása után 3230 hold 876 □ a szántó, a legelő, kaszáló, utcák, u­­tak és határvonalak területe. Mindezek után holdankint /1100 □/ 2 ezüst fo­rintban állapították meg a haszonbért. Az árendába kiadott teljes terület 3305 holdat tett ki. Mindezért 7893 Pt-ot kellett fizetni ezüst pénzben-, vagy aranyban, úgy hogy 1 ezüst forint 3 ezüst húszasnak számítódik. A ko­rábbi kedvezőbb helyzetet mutatja, hogy az 1834. évben kötött szerződésben 7592 holdat adtak ki a pitvaroslaknak, amelyből 4783 hold volt a szántó, 2154 hold az ugar. Mindezektől 7176 p. m. /pozsonyi mérő/ gabonát kellett beszállítani és 1924 Pt-ot fizetni. A terület csökkentése és a haszonbér emelése, annak jó pénzben való megfizetése szembetűnő az 1843. évi szerző­désben, szembenállltva az 1834. évben kötött szerződéssel. Mindez a kisa­játítási folyamat tényezője. A terméketlen terület után is meg kellett fi­zetni a holdankénti 2 forintot. A részleteket évenként kétszer, május el­sején és október elsején kellett az uradalmi pénztárba befizetni. Kikötöt­ték, hogy az uradalom egyénenként nem fogadja el a haszonbért, ezért köte­­leztetnek maguk között oly rendet tartani, hogy a haszonbért az általok erre a feladatra választott lakosok szedjék be. A bérlők a természeti csa­pások miatt nem követelhetik az összeg leszállítását. A haszonbér megfize­tésének biztosítása érdekében a haszonbérlők a kincstár javára zálogként

Next

/
Thumbnails
Contents