Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

- 49 -tudtul adták, hogy a pécskai tiszttartóságot is felszólították, tűzzön ki napot a pitvarosi biróválasztásra. Azt a választ kapták, hogy a temesvári igazgatóság attól őket eltiltotta. Ezután a szolgabiró az 1832/36. ávi IX. te, 1. §-ra hivatkozással, amely szerint ha a birtokos három napig nem Jelenik meg és nem Jelöl, ez a Jog a szolgabirót illeti. Ezek után a szolgabiró elvégezte a Jelölést, a lakosok pedig szavaztak. Ez alkalommal csak a birót választották meg, Rik András személyében. Az esküdtek megválasztására később került sor.Az esküt valamennyien a szolgabiró kezébe tették le /94/.

1843 november 25-én volt a következő választás, amelyen már képviseltette magát az uradalom. Időközben ugyanis lefolytak az uj szerződéskötés tárgyalásai. Módjában állott az uradalomnak a községesitési törekvéseknek véglegesen korlátokat szabni azzal, hogy a szerződésben kikötötték, hogy az úrbéri viszonyok bevezetéséről nem lehet szó. E kikötéssel úgy vélte az igazgatóság, hogy az ilyen tény, mint a biró- és előlJáróság-választás, nem kelti fel többé a lakosokban a községesités illúzióját. Ekkor az uradalom utasítására csak birót, törvénybirót, gazdát, esküdtet ée malomblrót választotttó. A biróra és a három esküdtre osökkentett elöljáróság választását az uradalom azzal indokolta, hogy a pusztát három részre osztották és Pitvarosnak csupán 3305 holdja maradt. A következő 1844/45. évben azonban ismét öt esküdt választását rendelték el, mórt egy-egy esküdtre sok teher Jutott /95/.

Az elöljáróság megválasztásántó középpontjában a biró megválasztása állott. Személyére az uradalmi kiküldött tett javaslatot, mégpedig három személyre. Legtöbb esetben a falugyűlés nem fogadta el a sorrendet, ekkor a küldöttség,tehát a megye és az uradalom képviselői elrendelték a szavazást. A legtöbb szavazatot kapott jelöltet nyilvánították biróvá, a második helyen Jelöltet törvénybiróvá. A hiteltetés, tehát az eskütétel és a beiktatás a megyei küldött dolga volt. Az 1839/40. évre szóló elöljáróság! választás vasárnapra esett. Az istentisztelet után a lakosság a templom előtt gyülekezett. Az uradalom jelöltjei: Kőbán Mátyás volt biró. Koszka János volt törvénybiró és Bankó István lakosok voltak. A bíróságra Jelöltek nevének felolvasása után a sorrendtől eltérőleg egyhangúan választották meg Koszka Jánost bírónak, Kohán Mátyást törvénybírónak, és egy harmadik személyt, akit az uradalom nem is jelölt, Rik Andrást esküdtgazdántó, Buránszki Andrást perceptornak, Bankó Istvánt adószedő perceptornak, Matuska Györgyöt árendászedőnek és Laukó Pált malombirónak. A megválasztottak magyar és szlovák nyelven tették le az esküt /96/.

1840-ben, sünikor a község vette bérbe az uradalomtól a korcsmát, borbirót választottak /97/. A birák számadásaikat a falugyűlésen ismertették. Az elöljárói tisztségek átadása ugyancsak a falugyűlés előtt történt. Falugyűlésen tudatta az elöljáróság a lakossággal az urbéresités érdekében követendő lépésekét. Mivel a küzdelem egyes lépései költséggel jártak, az