Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

- 50 -elöljáróság meghallgatta a lakosok véleményét és szavazásra bocsájtóttá az ügyet és igénybevette anyagi segitságiikét. 1840 junius elsején a jegyző előtérj esztette a falugyűlésen a helyzetet. Három éve, hogy a megye utján a közaégesités ügyében a királyhoz fordultak, azóta nem történt semmi. Mitévők legyenek? Közeledik április elseje, amikor lejár a haszonbérleti szerződés. Azonkívül eljutott hozzájuk a királyi kamara 1838-ban kelt határozata, miszerint szerződésük lejárta után a pusztát a dunaszentgyörgyi nemeseknek adnák bérbe. Feltette a kérdést az elöljáróság nevében a jegyző, nem volna-jó e némely főtisztviselőktől tanácsot kérni, nehogy a dunaszentgyörgyl nemesek markába jussanak mint azok albérlői? Az tehát a teendő, hogy az ügyre vonatkozó összes iratokat fel kell kutatni, a megyétől útlevelet kell beszerezni és Budán a kancellárián, Bécsben a királytól kell kihallgatást kérni. És ha nem vezetne eredményre ez az ut, azért ne érje az elöljáróságot senkinek a részéről szemrehányás. A javaslatnak megfelelően a falugyűlésen úgy határoztak, hogy Maior Károly jegyző, Koszka János biró és Rik András esküdt utazzanak. A határozatot a jegyző beirts a jegyzőkönyvbe és aláíratta a falugyűlés résztvevőivel /98/. Ennek a határozatnak folytatásaképpen azon évben, junius 14-én ismét összehívta az elöljáróság a lakosokat, közölte velük, hogy a királytól audienciát kaptak, a küldöttek megismerték feladataikat és igy utbaindulhatnak. A költségek biztosítása céljából a résztvevőkkel ismét aláíratták a jegyzőkönyvet /99/.

A falugyűlés elé vitte az elöljáróság a fontosabb gazdasági ügyeket. 1840-ben az uradalomtól bérbevették a korcsmát. Felügyeletére borbirót választottak a falugyűlésen. Ugyanakkor a korcsmáltatás ügyében "rendelést" tettek, azaz szabályrendeletet alkottak. Kötelezték magukat a lakosok, hogy máshonnan büntetés terhe alatt nem hoznak be italt, ünnepi alkalomra, mint a lakodalom, sertésvágás, halotti tor és keresztelés, valamint a nagyobb ünnepekre a borbiró saját árban köteles adni a bort és pálinkát. A korcsmáros a borbirónak számol el és a fogyasztóktól csak pénzt vehet át, A mérés nyáron este 10 h-ig, télen 9 h-ig tarthat. Egy forinton felül nem hitelezhet. Nem keverheti a bort vizzel, a felszerelésekről év végén el kell számolnia /100/.

A kamara 1840-ben malom felállítását engedélyezte. A falugyűlésen szólították fel a lakosokat, hogy kl-kl tehetsége szerint adjon kölcsönt, amelyet a malom jövedelméből fognak visszafizetni. Kölcsönt azonban a lakosok nem tudtak adni. A falugyűlésen utasították az elöljáróságot, hogy idegenből szerezzen kölcsönt és a munkát egy helybeli és egy tótkomlósl lakosnak adták ki /101/.

A falugyűlés határozott 1843 március 11-én a dohánytermesztés el nem fogadásáról is. Az errevonatkozó felszólítást a pécskai kamarai tiszttartó és az ügyész, Kovács József hirdették ki Ambrózy Lajos báró, a temesvári kamarai adminisztrátor utasítására. A falugyűlésen a lakosság elutasi-