Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 432 -Még fiatal korában egy rákóczitelepi öregember tette helyre, helyéből kiment forgóját. Akkor látta, hogy csinálja, megmutatta neki, hogy ha otthon valakinek szükségé lesz ra. meg tudja csinálni. Valóban, o Is csaladjaban kezdte gyakorolni.

Fiatal korában - hire volt annak - késsel megszurta magát. A "genny elöntötte a gegőmet". Egyik szomszédja, a hentesné, gyógyította "hétfelébül" - meg is gyógyult.

Nem kér semmit, csak azt, amit szántak. Múltkor egy /beteg/ nem hozott semmit, annak megmondta: legalább egy csomag dohányt hozhatott volna. Egy meg adott 30 Ft-ot, arra meg azt mondta, hogy sok; s csak 10-et fogadott el belőle.

Csak kenéssel, ill, helyretevéssel foglalkozik, máshoz nem ért. Hatósággal, bírósággal még nem volt semmi dolga, mert nem kér semmit, csak ki mit szán.

Honnan jönnek hozzá? Orosháza, Kondoros.

561. /Köpölyözést. érvágást Barcsik borbély csinált, nem tudja hogyan, azt sem, hogy milyen esetekben.

F. M.

562. Édesapám unokatestvérének felesége, Macelka Jánosné, olyan gyógyító asszony hírében állt. Vótak neki sikerei is. A padlása tele volt füvekkely 5 maga 3zedte össze a füveket, /Szárított béka, pióca is volt neki otthon/. Idősebb volt már; egyszer megesett, hogy összetévesztette egyik füvet. Jani bácsinak /férje/ hurut.1 a volt.- No, aszongya, főzök az én apámnak vadkáposzta herbateát. Megfőzte, megitta. Fölugrott, kiszaladt; bolondiTof adott’neki, összetévesztette. - Bolonditó /«nadragulya/ azt i3 használta valamire.

/felesége megjegyzi/: hallottam, hogy olyan babonás volt.

V. J.

563. Három ember ment a halottlátóhoz, jóaasszonyhoz. Gyalog mentek, /Hová? Nem tudja/. Kis árok vo'lt, azon ugráltak keresztül. Csak az egyik, mikor ugrott, durrantott egyet. - "no, ez azé az asszonyé lesz, ahová megyünk". - A másik kettő ment be előbb, egyenkint mentek be. Mikor oszt az utolsó jött ki, kérdezi: mit fizet? - Maga már megfizetett,mikor az árkot ugrotta át. - Nem vett el tőle semmit.

/F.S.-né közbeszól:/ ez is olyan, mint a péc3kai olá, az is Vilma néninek megmondta.

Gy. B.

564. Vótak ilyen kuruzslók, azok használtak olyan füveket. Állítólag azok úgy szedik a*Tlivet éjszaka, lámpással, hogy emberi szem ne lássa./este mentek a gyerekekkel szekéren/ "Né, ott a lámpa ég" - mondta a gyerek az is biztosan füvet szedett/.

F. S.

565. /Szerény!, tüdőgyógyász főorvos igen közvetlen ember, betegeit tegezi, nem biztosított betegektől sem fogad el pénzt, akárki elmehet hozza, nem kéri az írásokat /beutalót, igazolványokat, stb./ tőle, szívesen megnézi. Időnként, hálás betegei, kinyitják a kiskapuját, beengednek 2-3 csirkét, tyúkot, s azzal elmennek. /Sok gyereke van/.

Sz. F.

566. Hires, jó orvo3 az. J. J.

567. L. 564. *• S.

568. százszorjó fü. Apró virága árokparton /szokott lenni/, nem ro3sz_szaga van. Úgy', ahogy vót fölszedve /gyökerét nem!/, megtörve /használtak/: