Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
- 430 -0f1?£wvvuí,á?* Aklonné meghalt, én segítettem nagyon sokat. /Addig inkább Aklonnéhoz mentek:/ 6 volt az öregebb, jobban ismerték. "" águnkon. Legelőször a testvérem keze esett ki./Helvnvom^t(-* 4kk0^,!?ondJa nagynéném: - 18 éve3_lány voltara - "Na kislányom, ezt egész jól csináltad". - Azután, ha együtt-együtt,ha nem,nem. /Honnan jártak Aklonnéhoz?/ Orosházáról, máshonnan is. Mit gyógyított Aklonné? Kézlciesest, lábkiesést, támadást, kellést. Azt. ami nekem van. Utüle tanultam az tat. ----------------------------------*■---------/Az apáin is tudott/ helyretenni kezet, támadásokat /gyógyítani/: azelőtt sokkal több volt az a gíTvás /«támadás/. Ő i3 attól a nafzvnénémtol tanulta. Én most is azt mondom: próbálják meg - akiknek baja van /s/ vigyázzanak rá, hogy meggyógyul /ha hozzám fordul/. /Érdekes é3 feltűnő, hogy mindenki lánykori nevés ismeri, említi, és nevezi. - "Fircsik Mari","Pircsik Mari néni". Szembe csak "Mari néni". Hogy ez többszöri házasságának következménye-e,vagy más oka van-e, nem tudom. -/Megkérdem, miért hivják Pircsik Mari néninek?/ - így ismernek jobban. Van azért, aki úgy mondja: öreg özvegy Török Sándorné. P. M. 553. Először Balióné volt Pircsik Mari néni. Sülé bácsi. 554. Egyszer beidéztek, de az nagyon régen volt. Akkor is egy ember lábát tettem helyre.Benn a községházán azt mondták,hogy én azt mondtam, hogy ki volt esve /pedig/ csak lu3ta, nem akar dolgozni. Az ember éppen itt volt /Mikor jött a rendőr/ - a felesége meg azt mondta,hogy ez az aszszony /t.i. P.M./ zsaroló. - Kérdezzék csak meg tőle /mondtam/. Együtt mentek el /t.i. az ember meg a rendőr/, azután nem hittak engem sehová se /t.i. hivatalos helyre, törvénybe/. Mutat egy levelet, amit egyik meggyógyult betege irt neki. - Sokaknak megmutatja ezt a levelet. Lehetne taíán azt mondani, hogy ez a reklám, az önreklámozás egyik, primitiv formája. Valószinübb, hogy inkább a levéliró őszinte ragaszkodása, a levélből a magányos öregasszony felé áradó melegség készteti erre. Meg talán - pl. felém, ^ amig nem ^tudta hányadán áll velem - védekezés: az eredményes gyógyitás bizonyítása/,A levél számunkra érdekes részletei: ... Édes jó mamám,mondta anyukám hogy el volt keseredve nem szabad azé hogy édes lánya nincs de én igyekszek az lenni,mert életem adta vissza tugya azt mamám meg különbenis sajnálom azt, ha valakinek nincs hozzátartozó jó valakije. Éde3 mamám múltkor észrevettem mikor tüzelt ^azok beteg is voltak azóta nem szórja előttem a valamit, de szememel láttam a lakásból a lakásuk /valÓ3zinüleg: lakásunk: v. ö, alább: gondoluk/ előtt szórttá csinálom is, amit mondott mi jól vagyunk... már úgy^vágyók megnézni körül csókolni Édesmamám... zárom soraim maradok jó egészséget kivánva vig^ázon magára, csókolom szeretette gondoluk a mimegmentő mamánkra. Rózsi. Mezőhegyes 1962 év III, hó 19-én. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy meghagyta ennek a betegének: "mikor látja, hogy tüzelnek,vagy szór valamit: sót»fokhagymát szórjon el mindenütt /fokhagymát sóval összetörve/ o3zt hogy ha beletapos is, le van sózva". Itt /Földvári ut 4./ lakok má 50 éve./ Pesten egyszer járt, a háború előtt/. , , Nem voltam még beteg, orvosnál se voltam soha, csak a múlt evben: vérnyomást kaptam, az a magas vérnyomásom előjött. Annyira bántott, hogy azt a kis földemet elvették. Még tavai is kapáltam.
