Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
410 -407. /Gyereknek/ kesére, csikónak, báránynak nyakára, piros szalagot /kötnek/, /akkor már/ hiába gyönyörködnek, hogy de sz ejTYí csikó."A gazdája /meg/ mindig mondogatja magáján: ’’Szarok a szemedbe, szarok a szemedbe, szarok a szemedbe, szarok a szemedbe” /sokszor, gyorsan egymásután/. /Egy utonjarót felvett a kocsijára, az dicsérni kezdte: - Ejnye, de szépek ezek a lovak!- Szálljon le! - leszállította azonnal. Ujj bácsi. 408. Szemveré3 ellen birka, ló, nyakába csengőt akasztanak. ? 409. Darvas idéz néhány adatot, még a jobbágykorból /évszám megjelölése nélkül/: "Ha szép borjut ellett a tehén, ha szép malacot pottyantott a koca, ha szépen és korán keltek a kiscsibék, nem volt szabad dicsérő szót mondani rájuk, hanem meg kellett őket köpködni. mondván: "Jaj j , de' tsuny ak, tsufosak!". "Kasziba János... tulajdonát képező anyakocának malacai születtek, amelyeket szomszédja, Mészlai István, megtekintvén elfelejtett megköpködni, s illendőképpen lepocskondiázni,hanem még meg is dicsérte őket. Ezen aztán úgy összeszóTaT!cözíak’7"^’Hogy verekedes lett a vége", majd pörre került a dolog. "Kasziba János... a vérengzőleg való megsértegetést egyáltalában nem tagadta,de kijelentette,hogy ezt csupán afeletti haragjában tette, mert Mészlai István "elemisztésnek akarattyával" dicsérte meg az ő jószágjait". /Darvas: Pcs. p. 36-7./ 410. /Tűz keletkezett. Feleségét nem engedi ki, hogy megnézze/, "mert nagyon ijedÓ3. Ónassá esne, ha meglátná a nagy lángokat". /Darvas: Vizkereszt p. 74./ 411. n edés: parázson megolvasztja az ólmot kanálban, pohár vizbe tölti,az kiformálja, mitül ijedt meg. Akkor arrul kell neki inni a vizet. L. még 341. és 378. B. I. 412. Ónnyát szilveszterkor is szokták önteni, kinézték belőle, hogy mit hoz a jövő esztendő. F. S. 413. "Az esküvőre menő párok ezüst húszast húznak fel lábbelijökkel együtt, hogy meg ne ronthassák Őkét.Sokszor megtörténik, hogy a legény a jegykendőt húzza fel hasonló ókból". /Veres I. gy. Nyőr 1875. 230./ 414. Ha kifordítva ve3zi föl az alsóruháját, nem^tudják bántani, megrontani."Azért mondják, ha akaratTähul Is visszáj árul vesz fel valamit: jó szerencsém lesz, mert visszájáról vettem fel.----------------- F. S, F. S-né. 415. Az elképzelhető legszerencsésebb lesz ' az, aki reggel - tudatlanul - visszájáról veszi fel a gatyáját. /Sz.P. gy./ 416. /A faluban cirkusz volt, egy komédiás produkálta magát/., Egy koma azt mondta: nem fog tudni semmit se csinálni. Kifordítva vette fölráz in^ git. /úgy ment cirkuszba/. Odament hozzá /'a komédiás/: visszaadom a pénzit, csak menjen ki. - Kiment, visszafordította az ingit, visszajött, nem volt 3emmi. Gy. B.
