Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
- 403 -fa villáján keresztül/. /A fiam/ egy kutyától ijedt meg: hájjá /ez nekem szól/ úgy kiöntötte! /Ilyenkor mindig imádkoztak. Mikor Aklonnénál csinálták, akkor a gyerek /szülei, én/ t.i. P. M./, nagynéném. /A fiamra/ én, az uram, az anyám. /Elmondtuk/ egyszer a Miatyánkot, beleöntöttük az ónnyát, oszt olyan lett, mint az a kutya: egydarabba volt az, olyan kutya állás volt. Mikor elhült, kivettük belőle, 03zt úgy itta meg a vizet. Ha nem tudta háromszorra meginni, skkor megitta, amikor meg tudta. /A kiöntött kutya-figurát/ a gyerek nyakába kötöttük három nap /közönséges madzagra/. P. M. 342. Megcsodálás: előfordult, hogy "majomarcu gyereket, meg bivalyarcu gyereket'* szült valaki, mert amig hordta, "elfelejtkezett magáról, és tiszta szívből, nagyon megnézte" az a valamit. <5 is megcsodált egyszer a 11. gyerekével valakit, egy kezetlen, lábatlan embert látott /kicsi korában a disznó elharapta/: "ott sajnálkoztam, /hát/ nem megcsodáltam. És avval voltam szerencsés, hogy hatodik hónapos korában elment tülem". "Ha megóhajtottam valamit, mindig készítettem", mert ha valaki megóhajt valamit és nem Tcapja meg, "elmén a családja". Állapotosnak emelni nem szabad. P. B. 343. /Egy asszonynak/ három gyereke egymás után kicsi korában meghalt.Mikor a negyedik született, mikor vitték keresztelni, valaki azt mondta neki, hogy az ablakon adják ki. /Az anyja adta ki, a keresztanyja vette át/. Vissza "megint csak ugyanúgy, azon az ablakon vették vissza. Meg is maradt: Urbánné, az a csahos lett belőle. Gy. B. 344. "Van az, akit kicserélnek /pl.a nagynénje gyerekét/ a feje akkora volt hogy nagy, olyan feje volt neki, mint egy háromliteres fazék, a nyaka meg vékony. Csak nyervogott mindig, /csak ennyit mondott/ mindig csak e-e-e, mert a teste meg olyan vékony volt". Egy öreg, koldusforma ember azt mondta: "ez a gyerek ki van cserélve". 'fíKzx ajánfőtFáj hogy acljon a gyereknek egy bögrében tejet és egy nagyfejü kanalat "./Megtették/ "Hm - azt mondja a gyerek kis bögre nagy kanál,^ egjyél bolond, ha tudnál, megértem 70 évet, de még ijet nem értem". Szórjak tele a konyhát szalmával,fütsék be a kemencét, tegyék sütőlapátra - mondta tovább a koldus. Mikor be akarták vetni a kemencébe, "kikapták a kéményen, az övéket meg bedobták, a tátosok hozták vissza".De nem sokáig élt a gyerek, "hiába kérdezték tőle,"hogy hogy volt, mint volt,nem mondott semmit so, nem szabad volt néki elárulni". P. B. 345. "Nem szabad egyedül hagyni a gyereket /újszülöttet/, meg nem szabad kereszteietlen hagyni"/ ÖJse hagyta sose egyedül a gyerékeit, ha mast nem, seprőt támasztott az ágynak. B, I. 346. Naplemente után nem szabad kint hagyni a kisgyerek száradó holmiját, "mert altkor nem alszik éjjel". Orosházán is ezt tartják /az előbbit ugyanis egy csorvási adatközlő mondta/: "vigyáz erre sok asszony, hogy t.i. kint ne hagyja/, mert akkor rossz lesz éjjel a gyerek". P. B. 347. Az álmatlanság ellen már tud valamit a Rákóczltelep javasasszonya.Csak egy~Rk‘át kéTl fogni, kettéhasitani, a fejét vízben áztatni, aztan ezzel a vízzel a beteg fejét borogatni. Akkor mindjárt elalszik, ha gyerek, ha felnőtt, a beteg. /Sz. P. gy./ 348. Kukac Kata néni parazsat dobat a szemmosó vizbe, s azt kívánja, hogy a
