Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 402 -acra, se nyilvános^helyre, mig a templomba el nem ment.

Lécre, mire, lepedőt /tettek/, aztat szunyinak hivták, hogy ne lássák a gyerekágyas asszonyt, meg a gyereketTAadíg volt az ágyon, mig el nem ment a templomba. /Múlt század II. felében, nagyanyja idejében "lepedőt, vagy valami olyan cifrát", de nem "ágyteritőt" használtak erre a célra./

Mikor én menyecskéskedtem, akkor is elmentek ilyen avatásra; a fiatalok már nem tartják ezt a babonát.

J. J.

334. A katolikusoknál, mikor keresztelik /az újszülött/ gyereket, a pap egy kis te3z a szájába, hogy meg ne ronthassák. A so nagy ellensége az ilyen babonának /t.i. a me grontásnák/.

P. S.

335. /A köldökre/ görcsöt tesznek rá, mikor nem tudom hány éves lesz, ki kell oldoztatni /vele/.

Gy. B.

336. Szoptatás, ő 7-8 hónapig szoptatott. "Annak az asszonynak fáj a háta, aki soká szoptat". Elválasztás: kefét tett a melléhez szoptatáskor. Apasztás: /nagyanyja tanácsa/ "kösd körösztül gatyamadzaggal magadat. Elapattam, el apátt hamar a tejem. Az én mellem nincs Ö3s~zeas"zódva még ma 3em. Soknak úgy lötyög a melle, ellöttyen a teste. Nem is gyűlt az én mellem ki soha".

P. B.

337. Sokszor a felnőttet is orvosolni kell a kicsi érdekében. így például a felhevült anya, jó ha kés fokára ül. s úgy szoptat, mert akkor a gyereknek nem árt meg a tejel

/Sz. P. gy./

338. Megrágta öreganyám, betette a cucliba, /azt/ a szájába. Kenyér, cukor, bekötötték fehér rongyba, aztaTTcuppogtatta egész félnapig/ls/ - Azért mondják: "neked zacskóba rágtak, azt szopogattad".

/Nem volt azelőtt tápszer'/ - főzzél neki krumplit, rágd meg hu3sal,azt nyomkodd a szájába^ /át'Föl jól fejlődik/.

Leszki bácsi.

339. "Elhagyja, mint a csépai gyerek a sirást, ha borral kínálják",/szólás/

/Veres I. gy. Nyőr, 1876. 31./

340. Csecsemőfürösztés.

í'uröszkő vizbe• nem tesz semmit. F. S-né.

Este, ha fürösztök, nem szabad kiönteni,

csak reggel. . P. S-né.

"Jobb lett volna, ha kiöntötték volna az első fürösztölével"./szólás/

P. S.

341. Ólomönt és.

/ßzt is Áklonnétól tanulta, ő is igy csinálta annak idején: Mari néni mindössze egy Ízben élt vele/.

Amék gyereket megijesztett kutya, vagy valami: ónnyát öntöttek rá, -olyan forma lett, mint amitől megijedt. Oszt a vizet megitatták a gyerekkel háromszor egymás után. “

Azt én csak a saját gyerekemnek csináltam, másnak nem, nem kaptam ónynyát. A malomtól kaptam, amivel a zsákokat le szokták bélyegezni, onnan szedtük össze. Mert azzal egy kis vesződés van: meg kell olvasztani, parheten - a legkisebb karikáját levették-, szappanfőző kanálban. A gyereket hanyatt fektettük, a gyerek hasára egy edénybe /pl.tál/ vizet tettünk /gondolom!ormán: annyit/ hogy az ónnya beleessen /és kb. annyit, amennyiről gondoltuk, hogy a gyerek háromszorra meg tudja inni/. /Arra/ rá a keresztfát, a heggyé öntöttük /t.i. az ólmot/a kereszt-