Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 401 -"Nehezet kollerte cipelni, hogy kifáradjak. Sokan vetélnek el attól"

/p. 43./

Hasát megtapostatja /p. 44./

Lábát forró vízben áztatja /p. 46./

"itattak vele valamit" /p. 52/ Darvas: Vizkereszttől stb./ erősen a hasára ütnek /Darvas: Fekete kenyér p. 59./

328. Mikor várandós voltam Rozikámmal, egy idős asszony volt a bábaasszonyom. /Es- olefeküdt, álmában a szobában ©gy kis angyalt látott9 avval beszelt./ fájások este kezdődtek, nyolcra meg is lett a gyerek, valóban kis.*.;íny lett. A bábaasszony: /"Ezt a ruhát vetette le? Meg egy fej fokhagymát teszek az ágyba./ Levetett ruháját és a fej fokhagymát lábtól az ágy végibe tette. Ezen, az ágy végiben feküdt a 1 ielány is, azon az ér tén, mikor egy töpörödött feketekendős öregasszo; y nyitott be. Előbb benézett az első szobába is, majd odajött hozzá, megfogta a mellén az ingét és megrázta. - Jaj Istenem, csak a gyerek! ez oda na menne" - gondolta magában. Nem is ment oda, aztán ki is ment/.Csináltatta eztet valaki.

/Mindezt a levetett ruha és fokhagyma hatásosságának bizonyságaképpen mondta el./

/Fia születését is megálmodta: egy-két nappal a szülés előtt, zöld hor'ébeh egy kisfiút’’"látott."/

Rozikám mikor megszületett, Ravaszné, a bábaasszony, ami ruhát én levetettem. azt ^mind odatette a kislányra, lábtul. Meg fokhagymát dugott az ágyamba, lábtul. Megmondta nekem: mikor Tnegszoptatja, ezt a ruhát mindig,.tegye keresztbe a pólyára.

F. S-né.

329. /Szülés után/ járt egy hétig a bábaasszony, ő fürösztötte minden reggel /a gyereket/; rendbe tette a mamát is, meg a gyereket is.

A baba holmiját naplemente előtt beszedtük,hogy ne maradjon kint, mert akkor nem tud aludni. Ezt még én is tartottam.

J. J.

330. Gyerekágy: szülés utáni napon fürdött először. Három hétig feküdt gyerekágyat: "le ne engedd a lábaid /3 hétig az ágyról, tanította nagyanyja/ - olyanok is lábaim,mint a makk, se nem viszeresek, se nem fajnak ".

Nagyanyja arra tanította, hogy "ezt a hüvelykujjadat, mindig ide dugd sTtcorcodba, ha megcsodálsz valamit", /balkéz/

B. I•

331. Azelőtt szülés után is kenték az asszonyokat, "rögtön szülés után, a hasát, hátát, még csak az orra hegyét is, lábat, mindent. Most már eltiltották: "elég rossz, hogy eltiltották".-Két hétig naponta szappannal, meleg vizzel. Ő is ennek tulajdonítja, hogy mégcsak "hasrágása" se volt 30ha egyetlen családjával sem, "é3 nagyon könnyen szültem".

B. I.

332. "A gyermekágyas asszony ágya körül egy éppen erre az alkalomra készített lepedőt húznak fel. A négy sarokba, melynél fogva felkötik, fokhagymát', kenyérmorzsát, sót tesznek, azért, hogy az asszonyt a kis gyermekével együtt, meg ne ronthassák, vagy rájuk ne olvashassanak".

/Vere3 I. gy. Nyőr, 1875. 230./

333. A bábaasszony is eljött a templomba, mikor a kicsit vitték keresztelni /A gyereket/ mikor hazahozták a keresztelőről, keresztanyja letette a szoba földjire, azt mondta: "Pogányt vittünk keresztelőre, hivot hoztunk". - Akkor, aki szereti /anyja, apja, de inkább az apja, mert az anyja még gyönge volt, nem ment keresztelőre/, fölveszi.Azután az anyja elment a templomba avatásra, a pap beszélt. Addig nem is vetettek föl az ágyát /t.i. fölvet valamit megvet ill. megágyal az ellentétesértelmű kifejezések/ a gyermekágyas asszonynak, meg nem ment se a pi-