Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 401 -"Nehezet kollerte cipelni, hogy kifáradjak. Sokan vetélnek el attól" /p. 43./ Hasát megtapostatja /p. 44./ Lábát forró vízben áztatja /p. 46./ "itattak vele valamit" /p. 52/ Darvas: Vizkereszttől stb./ erősen a hasára ütnek /Darvas: Fekete kenyér p. 59./ 328. Mikor várandós voltam Rozikámmal, egy idős asszony volt a bábaasszo­­nyom. /Es- olefeküdt, álmában a szobában ©gy kis angyalt látott9 avval beszelt./ fájások este kezdődtek, nyolcra meg is lett a gyerek, va­lóban kis.*.;íny lett. A bábaasszony: /"Ezt a ruhát vetette le? Meg egy fej fokhagymát teszek az ágyba./ Levetett ruháját és a fej fokhagymát lábtól az ágy végibe tette. Ezen, az ágy végiben feküdt a 1 ielány is, azon az ér tén, mikor egy töpörödött feketekendős öregasszo; y nyitott be. Előbb benézett az első szobába is, majd odajött hozzá, megfogta a mellén az ingét és megrázta. - Jaj Istenem, csak a gyerek! ez oda na menne" - gondolta magában. Nem is ment oda, aztán ki is ment/.Csinál­tatta eztet valaki. /Mindezt a levetett ruha és fokhagyma hatásosságának bizonyságaképpen mondta el./ /Fia születését is megálmodta: egy-két nappal a szülés előtt, zöld ho­­r'ébeh egy kisfiút’’"látott."/ Rozikám mikor megszületett, Ravaszné, a bábaasszony, ami ruhát én le­vetettem. azt ^mind odatette a kislányra, lábtul. Meg fokhagymát dugott az ágyamba, lábtul. Megmondta nekem: mikor Tnegszoptatja, ezt a ruhát mindig,.tegye keresztbe a pólyára. F. S-né. 329. /Szülés után/ járt egy hétig a bábaasszony, ő fürösztötte minden reg­gel /a gyereket/; rendbe tette a mamát is, meg a gyereket is. A baba holmiját naplemente előtt beszedtük,hogy ne maradjon kint, mert akkor nem tud aludni. Ezt még én is tartottam. J. J. 330. Gyerekágy: szülés utáni napon fürdött először. Három hétig feküdt gye­­rekágyat: "le ne engedd a lábaid /3 hétig az ágyról, tanította nagy­anyja/ - olyanok is lábaim,mint a makk, se nem viszeresek, se nem faj­nak ". Nagyanyja arra tanította, hogy "ezt a hüvelykujjadat, mindig ide dugd sTtcorcodba, ha megcsodálsz valamit", /balkéz/ B. I• 331. Azelőtt szülés után is kenték az asszonyokat, "rögtön szülés után, a hasát, hátát, még csak az orra hegyét is, lábat, mindent. Most már el­tiltották: "elég rossz, hogy eltiltották".-Két hétig naponta szappan­nal, meleg vizzel. Ő is ennek tulajdonítja, hogy mégcsak "hasrágása" se volt 30ha egyetlen családjával sem, "é3 nagyon könnyen szültem". B. I. 332. "A gyermekágyas asszony ágya körül egy éppen erre az alkalomra készí­tett lepedőt húznak fel. A négy sarokba, melynél fogva felkötik, fok­hagymát', kenyérmorzsát, sót tesznek, azért, hogy az asszonyt a kis gyermekével együtt, meg ne ronthassák, vagy rájuk ne olvashassanak". /Vere3 I. gy. Nyőr, 1875. 230./ 333. A bábaasszony is eljött a templomba, mikor a kicsit vitték keresztelni /A gyereket/ mikor hazahozták a keresztelőről, keresztanyja letette a szoba földjire, azt mondta: "Pogányt vittünk keresztelőre, hivot hoz­tunk". - Akkor, aki szereti /anyja, apja, de inkább az apja, mert az anyja még gyönge volt, nem ment keresztelőre/, fölveszi.Azután az any­ja elment a templomba avatásra, a pap beszélt. Addig nem is vetettek föl az ágyát /t.i. fölvet valamit megvet ill. megágyal az ellentétes­­értelmű kifejezések/ a gyermekágyas asszonynak, meg nem ment se a pi-

Next

/
Thumbnails
Contents