Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
- 382 -o tam egyet rajta. Egy hónap is eltelt, mig leesett. Utóbb már sárkánymadzaggal /vékony spárga, azzal eregetnek/ csináltam, avval jóéban lehetett huzni. Olyan vékony kis nyerseség volt benne, abból élt. ? 141. Tyúkszemre szalicilon faggyú. Kicserepesedett, kukoricatöréskor felrepedezett kezet disznózsírral kenik be. Megkérgesedett kezet juhfaggyuval kenegetxk. B. I. 142. Viszketeg. sömör, rüh. A katlankorót gyökerestül megfőzik, olyan /lesz/, mint a barna sör.Avval megmossa, még egy ruhát beáztat,avval betekeri: az szijja ki, mert az nagyon rossz, ha az ember sárvizes. Akinek sárvizes a vére, olyan’ a véré'," hogy ha megszűrjék, előbb sárvíz jön, /b/ ha valahova lecsöppen, a teteje olyan gennyes. /Ezt a sárvizességet a tárogyhoz is hasonlítja/; Ne tegyék az embert az állathoz /azaz, ne hasonlítsák össze a kettőt, ő is csak kénytelenségből teszi, hogy nekem jobban megmagyarázhassa/: mikor a disznó taranyos. mindig igy megy a fejivei /mutatja: lógatja, himbálja, jóbbra-balra/. Húznak a fülibe táragygyökeret. Jobb a farkába, /mert akkor/ nem a fejibe huzza a sárvizet: 3zépen kikerekiti,03Zt aárvíz kifolyik. /Árral átszurják a bőrt, egy napig bennehagyják/ az » főszijJa még akkornap; de benn is maradhat, de ha kiveszik, annál hamarabb kitakarodik azon a lyukon. /Piacon, patikában/!!/ szerzi be, maga nem szedi/. Vót olyan táragyos/ember!!?!/ /ennek pálinkába teszik a táragygyökeret/ oszt arróYis'zik. Kz hajtja a sárvizet. Meglátszik, ha éjjelibevizel: a vizelet alatt /ott/ a sárvíz. Keserű ám /t.i. a táragygyökere3 pálinka/ osztán nagyon keserű. Tavaly négy libám volt, /az egyik/ sántított, annak a talpába húztam. Megvágtam a bőrét, fehér volt; megtáragyoztam. Meg is hízott, /Ezt-, hogy t.i. libát is táragyozná/ másról nem "hallottam, de megpróbáltam, oszt sikerűit. P. M. 143. Tárágygyökeres pálinkát emberrel is itattak, nem tudom, milyen betegségre. J. V. 144. Kattankóró, csattogófü: e.z olyan kékvirágu. Kikor valaki olyan viszket'eges. azt megfőzik, avval lemossák: az elmulasztja olyan szépen le^ pörgeti. Vót régen az a sönör? olyan szépen letisztult, lepörgött róla. Az orvos, /az öreg RapcSak/ is ezt ajánlotta, .csak azt mondta, olyan helyre öntsék, hogy ne tapossák, hogy vissza ne ragadjon valamelyikre. X 9 # 145. Pattanásos arc: "sÓ3 a vére". Tájoggyökeret igyák. B. I. 146. Viszketegről: száraz fehér kutya3zart sótalan disznózsírral ö3szedörzsőini, evvel kenni. /Békéscsabán a kórházban hallotta egy békéscsabai asszonytól./ P. B. 147. "A vi3zketegek különfélék, ijen kiütések; a vér által" van. Ők egyszer rühes fehérmacskától kapták, "van ojan /viszketeg/, aki a lovaktul" származik: "ráfapüd”az emberre". Rühös ló pokrócával takarodzott valaki: ráragadt: "az nagy kiütésekkel van, ojan nagy sebekkel,__ugy tele lettek, hogy alig bírtak kitakarodni tülle. - Kezelése: "büdösmész",
