Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 376 -év előttiekre, vagy még régebbiekre/.

S ha van ilyen különbség, az mennyiségi-e /több-e/ vagy minőségi is? /más-e/ Az is elképzelhető, hogy a különbségek csak a népi orvoslás egyes területein jelentkeznek: a hiedelmek, a "diagnosztika" nem igen kerültek pénzbe - a gyógyeljárások között viszont lehetnek Ingyenesek /pl. vadon termő gyógynövények/ és költségesek egyaránt.

Mindezekre a kérdésekre csak nagyobbarányu helyi gyűjtés és nagyszámú összehasonlító adat birtokában lehetne kielégítő választ adni. Annyi azonban már e gyűjtés eredményeiből is látszik, hogy Orosháza kül-, és belterületén egyaránt, élnek és hatnak a hiedelmek, "babonák", annak ellenére, hogy ezek létét és jelentőségét Darvas és Szabó P. kétségbe vonták, s nemlétezésüket különböző elméletekkel /fiatal település, földhöz kötöttség hiánya, protestáns józanság, nem volt idejük érzelegni, stb./ próbálták magyarázni.

"Orosházán soha nem voltak meg kifejlett egységben a sajátos paraszti kultúrát hordozó népszokások... falumban hiányoztak a folklorisztikus jelenségek... E felfogásomat rádióelőadásomban is ismertettem, és több etnográfus kétkedésével találkoztam..." /59/- ügy látszik, mégiscsak a kétkedő etnográfusoknak volt igazuk...

Nem volt könnyű egy községben gyűjtött adatokból, mint egy mozaikkép egyes kövecskéiből, az egész egykori világképet rekonstruálni. A hézagokat sokszor feltevésekkel, és - néha elég távoli - összehasonlító adatokkal kellett kitölteni. S még igy is sok fehér folt, megoldatlan kérdés maradt. Ezek tisztázása további gyűjtések feladata.