Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 375 -Egy-egy adatom van csupán a másvallásuak ás beházasodottak közvetitette hatásokra is: egyik adatközlőm szerint katolikusoknál - az általános orosházi szokástól eltérően - az újszülött szájába sót tesznek rontáselleni védelem céljából /334/. A beházasodás hatása igen jól látszik a kitűnő hagyományőrző ifj.Fekete Sándorné, Gyetván Boriskától gyűjtött adatokból. Kiejtése, nyelve, öltözködése és hajviselete azonnal elárulják, hogy nem ide valósi: Hévizgyörkről /Pest m. aszódi járás/ került Orosházára. A tőle hallott hiedelmek egy része különbözik az átlagos, általános orosháziaktól. A szétválasztás azonban nem egészen könnyű. Ahol eredete "anyámtól hallottam", "nagyapámékkal történt", vagy a történetben szereplő hely: "vasút melletti domb", stb., jelzi a hévizgyörki származást, ott nincs nehézség. Az orosháziakkal egyező hiedelmeket itt is hallhatta, de azok élhettek itt is, ott is, egymástól függetlenül.Az sem kétségtelen, hogy az ő hiedelmei, történetei hatottak, hatnak és hatni fognak az orosháziakéra - amit éppen az említett közös elemek is megkönnyitenek. Éles elkülönülés már most sincs, nem egy történetet P.S-néval- anyósával - közösen meséltek el, gyakran egészítették ki /105/ egymás elbeszélését; történeteinek elmondása közben F. S-né sohasem intette le, sohasem helyesbítette, sőt inkább egyetértőén hallgatta.

Másszóval: vannak-e jellegzetesen orosházi népi orvoslási hiedelmek, szokások} vagypedig ezek valamely nagyobb etnikum /Déltiszántul, Alföld/ közös sajátosságai?

A hiedelmek időbeli változására csak egy példát tudok idézni bombán még az volt a szokás /XVIII. sz. vége/, hogy a meghalt gyerek nevét a soronkövetkező, azonos nemű újszülött gyermek kapta meg. Utóbb viszont ezzel ellentétes hiedelem alakult ki; meghalt gyerek nevére nem szabad keresztelni, mert az a gyerek is meg fog halni /54/.

2. Lehet-e egyáltalán ilyen egységes világképről, szemléletről beszélni, vagypedig

a. / különbség van Orosháza egyes jól elkülönülő részeinek: város, tanyák /55/, Rákóczi telep /56/, Szőlő, Kardoskut, stb.népi orvostudománya, /hiedelmei, gyógymódja, gyógyszerei/ között?

b. / érezteti-e hatását- a társadalmi rótegeződés a népi orvoslásban is? Darvas szerint, aki főleg a társadalmi viszonyok hatását domborítja ki, s a hiedelmeket ezekből vezeti le é3 magyarázza /57/, a patriarchális viszonyok megszűntéig /XIX. sz. második fele/ nem volt lényeges különbség e szempontból a parasztság egyes rétegei között /58/.

Vagypedig a betegség, szenvedés és a halál kiegyenlíti ezeket a különbségeket, s mindenkit aggódó; önmagát vagy másokat féltő, az egészségért, az életért küzdő emberré meztelenit? Vagy itt is igaz, hogy a szegényebb rétegek jobb hagyományőrzők? /Szivósan élő hagyományokról lévén szó, nem a mai, átmeneti, cseppfolyós állapotokra kell gondolnunk, hanem a 20-30