Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
- 374 -Ezek az Időpontok azonban sem terminus ante quem-nek, sem pedig terminus post quem-nek nem tekinthetők, amit sok kimondottan ma élő hiedelem és szokás /101, 102, 103, 105, 109, 236. 250, 402, 429, 505, 506, valamint 122, 123, 336, és 562/, valamint a napjainkban élő és működő gyógyít ők /Fircsik M., Dudás Zs., Macelka J-né/ és tudományuk mellett bizonyít még egyrészt az, hogy számos nagyszülőktől hallott-tcuiult eljárást az unoka /az adatközlő/ is gyakorolt /122, 123, 336/. így tehát semmi garancia és bizonyíték nincs arra, hogy a többi szokást is nem gyakorolja, s ne élne az ismert gyógymóddal. Meggondolásra késztet másrészt az is, hogy az idézett jobbágykori adat, Veres Imre múlt század végén gyűjtött adatai, Szabó Pál 30-as évekből származó adatai /e két utóbbi közötti időt töltik ki Darvas adalékai/, Oláh Andornak az 1950-es évek elején végzett gyűjtése, s végül az itt közölt, 1962-ben gyűjtött adatok megegyeznek, de legalábbis kiegészítik egymást. Legrosszabb számítással élve is mondhatjuk, hogy különböző gyűjtők az utolsó 80 év folyamán egybehangzó, azonos szellemű adatokat, szokásokat: találtak. A szokások-hiedelmek ezen közel egyszázados /valójában- - de adatokkal nem bizonyíthatóan - sokkal nagyobb időközt felölelő/ folyamatossága elképzelhetetlen anélkül, hogy ne csak ismerjék, hanem gyakorolják is azokat a gyógymódokat, melyek életüknek, hiedelemviláguknak szerves részét alkotják. A hiedelmek létezése, elterjedése, erőssége és - mondhatjuk - ma is eleven volta annyit mindenesetre bizonyit, hogy ezek nem csak társadalmi /mint Darvas gondolja /50/a/, de nem is behurcolt, vagy osak a perifériákon élő jelenségek /mint Szabó Pál Írja/, hanem az egykori és mai orosházi nép egészének szellemi tulajdona, /többek között/ pszihologiai jelenségek is, következésképpen magyarázatuknak is egykor majd ilyennek kell lenni /51/. IX. Befejezés Munkám befejeztével nem tudok választ adni sok fontos és érdekes kérdésre. 1. Milyen történelmi, társadalmi és"pszihikai tényezők, hatások alakították, fejlesztették az orosházi magyarság egészségügyi szemléletét, szokásaikban, hiedelmeikben megnyilatkozó világképét? t Vajon mit hoztak magukkal az őstelepesek Zombárél /ill.még korábbi nyugatdunántúli /52/ lakóhelyükről/? A "nagy" futás után hogyan alakult lelki és hitviláguk a "befelé néző" /53/ évtizedekben és az elzárkózás megszűnte után? Vett-e át valamit, s ha igen,mit és hogyan, a környező szlovák települések lakosaitól /Szarvas, Tótkomlós, Békéscsaba 392, 491/. Vagy csak magyaroktól vett át valamit, s ha igen, mit és hogyan? /Hódmezővásárhely, bevándorlók, másvallásuak, beházasodottak!/. Adott-e át e szomszéd községeknek valamit: kiknek mit és hogyan? /Expanzív erő/.
