Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

figyelhető meg: egymás mellett élnek mágikus és racionális gyógymódok. Az előbbieket azonban többre becsülik, mert azokkal nyomtalanul elmulasztható a szemölcs /132,135/.A száraz békával, gabonával való gyógyítás az elküldés egyik formája. A 136. sz. adatot viszont az teszi érthetővé, hogy a szemöl­csöt az ország más vidékein "tyuksegg"-nek nevezik. A tyukvályu feneke alól felvett 8ár tehát az analógiás /népi homeopátiás/ vr.rázsszerek egyike. Az eddig említett, különböző adatszolgáltatóktól származó, mégis egybehangzó adatok közül erősen kirí Gy. B. adata /137/. Ebből valószínű, hogy az eredetileg Hévizgyörök folklórjához tartozik, A fiatalkori szemöl­csöket virus okozza, ezek - Ratkóczy N.: Röntgenologia c. egyetemi tanköny­véből idézek - "sokféle kezelésre, sőt suggestiora /ráolvasásra/is gyógyul­hatnak" /29/. A népi orvoslás is számos szemölcsfajtát ismer: szemölcs, vadsze­mölcs, tüskés szemölcs, lapos szemölcs, száraz szemölcs,kemény szemölcs; az adatközlők elbeszélései pedig számos /137.140/ jő szemre, érdeklődésre val­ló megfigyelésben gazdagok. ügy látszik azonban, hogy a racionálisnak látszó szemölcs-gyógy­módok mélyén is rejtőznek mágikus elemek: a lószőrt mindig a ló farkából húzzák ki /és nem a sörényéből/.V. ö.: a népmesékben is mindig az állat farkából húznak vagy vágnak ki szőrt. a lószőrből farkashurkot készítenek /v. ö. ezt a farkas-összeté­telű betegség és gyógynövénynevekkel; valamint az elkötés, megkötés egyéb formáival/. A borbély nemcsak köpölyözésnél, érvágásnál és foghúzásnál szere­pel gyógyítóként, hanem a szemölcsöt is ő kezeli, /ügy mondhatnék: ő végzi a "kissebészeti" beavatkozások egy részét/. A viszketeg, sömör és rüh, egymástól élesen el nem különülő népi kórformák. Eredetük: sárvíztől /ezt szedi össze, huzza össze, hajtja ki, szíjjá ki a katlankóró vagy a táragygyökér/. rühes, sömörös állattól rátapad, ráragad az emberre.Itt /147,148/ jól megfigyelhető a népi contagiositás-elképzelés /állatról terjed emberre, pokróccal/, és a népi humoralpathologiás gondolkodás egyaránt /sárvíz sze­repe, sós vér okozza, a vakarás nyomán kiserkedő vér terjeszti tovább/. A táragyos-ság, mint emberi betegség /142/ figyelemreméltó. Eddig ugyanis csak mint állatbetegséget ismertük, Orosházán azonban ezen kivül táragygyökérrel gyógyítják a pattanásos arcot /145/ ős a reumát /237/ís. Ezek alapján elképzelhető, hogy a hires Szelestei féle ^ráolvasást emberi betegségre is elmondták volt. Az anyajegy keletkezéséhez hasonló analógiás szemlélet húzódik meg a nagyhaju és kopasz gyerek hiedelme nögött is /157/.Ez utóbbi egy szó­lásban is kifejezésre jut:

Next

/
Thumbnails
Contents