Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 345 -ni, elég, ha utalok Szerdt'ey ezzel foglalkozó cikkeire.

A rontást rae^előző cselekmények is, - részben - igy értelmezhetők. Ezért kell a gyerek, állat nyakába csengő /408/ /zajcsinálás/ V.ö.ezt az említett veszélyeztetett Időszakok számos zajcsináló szokásával: regölés, szüzg <?va-P-jrditás, kotyolás, cserápkanna összetörés stb./,a régi pénzt /402/j nyakába vagy csuklójára valamilyen piros tárgyat: /349, 404/ szaladó'''* gyöngyöt, korallt kötni. Ilyen célt szolgál, - ha magyarázatuk még nem is világos - a "szunyi" /332, 333/, az ólban felakasztott szúrós gally-köteg, meg óoska köcsögök is /3l6/.

8. Vannak kifejezetten gonosz-, betegségüző növények, anyagok is. Legfontosabb ezek között a fokhagyma /szunyi sarkába kötve, ágyba téve, bedörzsölésre, felakasztva, szagolgatva/. Azután - sokszor együtt is alkalmazzák őket - a só: /hazajáró halott ellen, boszorkány ellen/ elszórva-, vagy az újszülött szájába téve, cipőbe téve. Végül - a valószínűleg egyházi eredetű - tömjénfüst /389/. Ez az adat, - az ismert szólással: fél, mint ördög a tömjénfüsttől - együtt, közvetve is bizonyitja, hogy az ördög is szerepelhet betegségokozóként/.

' 9. Bizonyos testalkatunk - akaratuk ellenére is - könnyebben okozhatnak rontást: a szúrós szeműek, összenőtt szemöldöküek /402,404/, vagy azok az asszonyok, akiknek "ünnepjük van" /3Ő4/./A havi tisztulásos asszony tisztátalan voltára utal számos más, kenyérsütéssel, veteményezéssel, stb. kapcsolatos hiedelem is!/. Az előbbiek kalapjuk, kendőjük ráboritásával /402/ védhetik meg a gyereket /mert hiszen az országszerte ismert ráolvasás szerint - "kalap alól", "kendő alól" jön a rontás/. Az utóbbiak pedig egyszerűen távolmaradásukkal /esetleg preventív mosdatással!??/ 407/.

10. Láttuk, hogy a fogfájást a fogban lévő kukacoknak tulajdonítják /459, 462/. Ennek megelőzése céljából a csecsemőnek egy éves koráig nem Bzabad mákosat adni enni /458/.Nem tudom, mi az összefüggés a mák és a "kukaook" között.

11. Aki nem akarja, hogy fájjon a feje - keljen fel jobb lábbal, igy szól a jó tanács /271/. /V. ö. ezt a rossz kedvű emberre mondott: "biztosan bal lábbal kelt fel" szólással/.

12. Valaki Szerencséjét /ember-, állat egészségét, jó fejlődését/ el lehet vitetni Luca napján, vagy akkor,ha naplemente után kérnek valamit, vagy harmatszedéssel. A védekezés ennek megfelelően történik. A szerencsét azonban lehet biztosítani is: Luca napján/fias kukoricát etetni 518/e, tyúkok megpiszkálása 519, 520/, karácsony böjtjén /521/, ha a tehén első tejét megitatják vele, vagy rákenik /507/, ha a gyerek köldökit elteszik /335/, stb.

13. Lehetséges, hogy a - már ókorból Í3mert -felfogás /22/ népi formája és maradványa az a vélemény, hogy a himlő súlyosabb betegséget okoz, ha nem üt ki a bőrön. Ezért nem szabad megakadályozni, sót elő kell