Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

341 -nem fogadja el, a a fertőzésnek csak mágikus utját-mődját ismeri /353/f arai lényegében az "átadás" /l. alább/ egyik formája. Ehhez hasonlő a veszettség terjedésének népi felfogása is: nemcsak a veszett állat harapása utján lehet megkapni, hanem úgy is,ha valaki belelép veszett kutya szájából kiosorgott nyálba. /V, ö. öntésbe lép, elöntött mosdóvizbe lép, stb./

A varangyos béka /444/ szeibe jutott vizelete /és a méhszurás /445/ szerepelnek még, mint kórokok - ez utóbbi érdekes módon - mint gyógymód, sőt mind "diagnosztikus" tünet is.

Valószinüleg népetimológiás elnevezés a "butaosira" - nem tudom pontosan, mi rejtőzhet mögötte /16/,

Egyik ember is sokféleképpen okozhat kárt, bajt, betegséget a másiknak!

Átadhatja /170, 171, 421, 554, 353, 529/. Éppen ezek az adatok mutatnak rá igen jellemzően,hogy a népi contagiositas, fertőzés és járványfogalom egészen más, mint a "hivatalos" fertőzés és járványtan!Vannak ilyen fogalmaik, de ezek jellege, tartalma és indoklása egészen mást inkább mágikus, mint raoionalisztikus.

/Szemével/ megveri, megrontja /erről 1. alább/

MXjhetl.a szerencsejét»egé3zséget; harmatszedésael /110,111/j ha Luca napján /518/o,517/» vagy naplemente után /kölcsön/ kér valamit /125/-, s azt kiadják neki; ha Luca napján a forgácsot összeszedi /124/ stb.

Akaratlanul, rossz szándék nélkül is okozhat bajt valaki, ha örül a gyereknek, dicséri a gyereket, állatot /ezzel ugyanis az ártó hatalmasságok irigységét, haragját váltja ki. Ezért kell inkább csúnyának mondani, pocskondiázni. Hogy ezt mennyire szigorúan vették és veszik, azt egy pörösiratból /409/ és a 407. bz. adatból láthatjuk. Sőt a régi magyar nyelvben vannak olyan nevek is, mint pl. Nemvaló; a gyerek létezésének tagadásával akarják megtéveszteni a lesben álló ártó hatalmasságokat/.

Bojt okozhat valaki azzal is, ha tejbe késsel aprítja a kenyeret. /17/ /501/a./. /Ez esetben a tehén és teje közötti mágikus kapcsolat a hiedelem alapja/.

Az anya tulajdon magzatának is árthat, ha megcsodál /330,342/ valamit, weglJed. magához kap /129/, ha bajuszos kukoricát vagy tököt lop /a szólás is görögdinnyével hozza kapcsolatba a kopaszságot 117/, vagy ha felhevült állapotban szoptatja kicsinyét /337/.

Több hiedelem határozottan arra utal, hogy a halott - legalábbis egy ideig - még él; szükségleteiből Ítélve; többé-kevéübé földi életéhez hasonló módon, a ilyenkor avatkozhat bele az ittmaradottak életébe. Ezért visznek sírjára ennivalót /387/, teszik a koporsójába botját /ha volt/381/, pipáját /ha élt vele/ /382/, gyógyszerét amit szedett /383/,innivalót számára /ha iszos volt/ /384/. Ekkor tud még hazajárni, kiszemelt áldozatát fojtogatni. /Ez ellen éppúgy, mint a boszorkány ellen, sóval, stb. védekez-