Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 342 -neki/ A madár /lud/ képében Járó boszorkányokat fentebb már láttuk; hogy a /hazajárd/ halottak milyen alakot vesznek fel,azt orosházi hiedelmekből nem tudjuk, elmellőzve azonban számos magyar lélekmadár adatot, egy orosházi népmesét idézünk, melyben harmadnapra a megölt kisgyermek kismadárrá változott, /ll/. Megemlítem, hogy az egyik Orosháza környéki, XI, sz.-i sírban férfi halott bal kezének középső ujján bronz gyűrűt találtak. A gyűrűn le madárábrázolás látható /18/.

Az egyik adatközlő elbeszéléséből /390/ talán azt a régebbi hiedelmet lehet rekonstruálni, mely szerint a halott mindig visz maga után valakit, /Milyen célból???/

Egy másik, /Gy. B-tól származói/ adat szerint, a boszorkánytudományt osak egy szeretett osaládtag feláldozásával lehet megszerezni /399/. /A halált tehát ez esetben közvetve okozzák az ártó hatalmak,/

A sárgaság keletkezését is a halottal hozzák összefüggésbe» ezért kell a halottmosó vizet gondosan olyan helyre önteni, ahol nem léphet bele senki sem. E hiedelem magyarázata ma még nem elég világos /az a magyarázat, mely a halott sárga színével hozza kapcsolatba, túl mechanisztikus és primitiv/,

A sárgasággal kapcsolatban hallottam elásásról /374, 375/, más esetekben pedig bizonyos dolgok kútba dobásáról /442, 521/. Valószínűnek látszik, hogy mindazok a hiedelmek, szokások, melyek szerint a betegséget, a beteg váladékait, testrészét, körmét, stb. - ez esetben: a halott mosásához használt cseréptálat elássák, eltemetik, gödröt ásnak neki, vagy kútba dobják, abból a felfogásból erednek, hogy ilymódon a kórt eredeti lakhelyére, a föld alá - mely egyúttal a holtak birodalma is - juttatják vissza /19/.Erre utal az a hiedelem is, mely szerint a kutya ha gödröt kapart meghal valaki /39V.

Az emberfeletti, misztikus-mágikus ártó hatalmasságok és kórokok után a lelkiekre majd a materiálisakra kerítve a szót, legelBŐbb az 1.1 odést /341, 411/, gondot /289, 6/, bánatot /259/a/, a szomorúságot említsük meg.

Azok az adatok pedig, melyek szerint a "sárvíz11 /142/, rossz vér /228, 266/, tört vér /264/, fekete vér /266/, barna vér /266/,vagy az, hogy "sós a vére" /145/, megvadult a vére /287/, számos különféle betegség okozója lehetnek - már a népi humorálpatológia területére tartoznak. A számos, különféle állati és emberi betegségen kivül a fogfájás egyik gyógymódja is ezen a szemléleten alapszik /463/s a fájós oldali csuklóra kötött fokhagyma hólyagot húz, odahuzza a betegséget. /A vizikátor is csak ott húz hólyagot, ahol sárvíz van, a pióoa is csak oda ragad fel, ahol rossz vért talal/.

Ahogy a sárvizesség meglátszik a szemén, úgy az is, hogy tiszta-e a vére, arról lehet felismerni, hogy méhcsipéatől bedagad-e a szeme /445./. Erről bővebben 1. Oláh: Egy orosházi kenőasszony./

Szociális betegség- foglalkozási ártalom jellegűek a betegség- ok