Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
339 -stb./* Egyes veszélyeztetett Időszakokban /terhesség-magzatkor, szülőaszszony, szoptatós anya-csecsemő, gyerek, fiatal állat/ az 6 befolyásuk is megnő, ezért fokozottabban kell vigyázni. De nemcsak az egyéni élet, hanem a naptári év bizonyos szakaszai, napjai is veszélyesek: az ő idejük kedd és péntek /230, 425, 518, 552/, az éjszaka /naplemente után/, Szt. György nap éjjele, karácsony böjtje.Ezért nem szabad fürösztővizet napszállat után kiönteni /340/, éjszakára a gyerek száradó ruháját kinthagyni /346, 369/, karácsony böjtjén száradó ruhát kinthagyni /535/. ők az éjjeli zajcsinálók /101,-103/, ők okozzák az álmatlanságot /102,105/, ők ülnek rá az ember mellire /427/, nyomják /428-9/» verik /103/, fölszedik a lábanyomát /525/. Orosházi és egy nem biztosan orosházi, de Orosházán gyűjtött /Gy. r B. adataira oélzok, ezekről részletesebben 1. a IV. részben/ adat szerint kutya /426/, /fekete/ macska /508, 510/| illetve macska vagy lud /108//7/ képiben is járnak, esetleg: béka /103/ képében is. A táltosok inkább a védő-segitő hatalmasságok közé tartoznak, betegséget - közvetve - csak akkor okoznak,ha valakit táltosnak szemelnek ki, illetve ha a táltossá kitanitás valami miatt nem sikerül. Ez a hit őrződött meg a váltott gyerek hiedelmében /344/. A bűbájosnak csak a neve maradt fenn /431/.Csak következtethetünk arra, hogy milyen lehetett, mit tudhatott.Egyrészt abból, hogy na már a boszorkánnyal szinonim szóként használják, valószínű tehát, hogy hasonló vagy rokon jellemvonásai lehettek. Másrészt pedig Diószegi K. István hires 1679. év azt. György napi prédikáció részletéből /8/, mely szerint: "... a büjösbájesok, a* kik a* bttjös beszédnek természeten fellyül való erőt tulajdonítanak, és büjöléssel a’sárkányekat Ilkáikból kihijják, az ágast tojtattják, fejik, a tikokat meg-böjtölik, hegy sokat tejanak, a teheneket, hogy vajasak legyenek, sokan György nap éjjelén nem is alusznak..." Márpedig ilyen és hasonló hiedelmeket még napjainkban is találunk Békés vm. más részeiben. Az említetteken kívül még más ártó hatalmasságok is vannak, ezekről azonban még kevesebbet sikerült megtudnom. Fekete jércének fekete kakastól negfiasltott eleő, - ember hóna alatt kikeltett tojásából lesz a minden parancsot teljesítő lldérc /9/. ügéro néven is említik /10/, Ha azonban nem tudnak neki mit parancsolni, bosszúból gazdája mellére ül éjszaka, nyomja /ezek a tulajdonságai a boszorkányéhoz hasonlók/,elsorvasztja /9/.A lidéro is este tevékenykedett,meg lehetett látni,'mikor dolgozott /115/.Egyes tulajdonságaira már csak a /nem véletlenül!/ szólássá, illetve gyermekjátékká "züllött" "lidérc"-ből lehet következtetni /116/. Végül: az ördög is lehet baj-, betegség okozója. Az egyik, Veres I, gyűjtötte orosházi mesében, /Az ördög, a lány és a macska /ll/ az ördög naplemente után /!!/ zörgetett, s el akarta vinni a lányt az ajtón keresztül.
