Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 338 -a terv végrehajtásánál - Jószándéku tévedések ~, és konfliktusoknak /2/ elejét veendő - figyelembe kell venni a lelki-pszlhikai adottságokat is, nemcsak a közegészségügyieket.

Yen-® hát ilyen világszemlélet, bossélhetünk-© népi orvostudományról?

Mielőtt azonban a magunk kategóriáit, értékítéleteit /"babonás", "indolens”, "műveletlen", "tudatlan", "elmaradott", stb./ rájuk alkalmaznék, véssük Jól eszünkbe: "ők egészen bizonyosan más rendszerben mozognak. mint ml, s ki tudja, hogy ebben a rendszerben pozltiv-e az, amit mi saját világképünk ideáljainak hálózatában negatívnak kell hogy Ítéljünk. Ez a meggondolás eleve alázatosságra int a magunk igazságaival szemben" /3/. E- lőbb meg kell vizsgálni, hogy mit hisz /hiedelmek, betegségokozók/, mit tud /népi betegség és gyógyításiameret, betegségfogalom/, akar és érez /félelem, belenyugvás, megelőzés, védekezés: aktivitás/, milyenek eszel kapcsolatos Jogszokásai /a betog Jogai, a beteg és hozzátartozói; a gyógyítók viszonya és állásfoglalása az orvossal, az egészségügyi igazgatással, rendelkezésekkel szemben/, s milyenek mindezek nyelvi művészi kifejeződése /4/.

II. Kórokok. kórokozók

".... az ő világukat titokzatos erők... népesítették be, velük volt tele az éjszakájuk............

s nappal is kisérgették őket..."

/Darvas József/

Ember és állat betegségeit sokszor ugyanazok az ártó hatalmak,tényezők okozzák, ezért nem választjuk szét élesen a két betegségcsoportot.

Á leggyakoribb, legismertebb ártó hatalmasság a boszorkány, boszorka asszony /101-109, 399/. Igém Jellemző, hogy legtöbbször nem nevezik néven, hanem körülírják: "valaki dolgozik" /102, 105/, valamelyik vén kurva dolgozik" /192/, vagy esak egyszerűen "valami" /505/. Kanosak azért, mert nem tudják biztosan /bár sokszor sejtik/, kinek a keze van a dologban, hanem mert a név kiejtése: megidézés. A "valaki" tehát /328/ eufemisztikus megjelölésnek tekinthető. /A kurva és boszorkány összefüggéséről Borde már részletesen irt /5/.

A tejelvitel egyik módja Ismert a szt. György napi harmatszedés. Egyik adatszolgáltatóm szerint ezt Javasasszonyok is csinálják /110-111/. Kern meglepő: orosházi, /20, 421, 525/ más vidékről való magyar adatokból, valamint rokonnépek folklórjából számos adattal bizonyítható /6/,hogy a Javas bába, sámán, stb. rendszerint kettős képességgel: gyógyító és rontó hatalommal rendelkezik /legfeljebb az egyiket nem használja/.

Embert-állatot egyaránt fenyegetnek /ezért azonos, vagy hasonló a védekezés is: seprő, patkó, só az ajtó, Istállóajtó küszöbére, ágy mellé,