Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

334 -hol rossz szellemeket /boszorkány,lidérc stb./ tesz felelőssége beteg­ségért. De mindent oral az újabb "hülés" és "erőltetés’' képset. Felül­ről leszivárgott, rosszul felfogott nézetek uralják tehát felfogását - a felszínes kutató szerint - szervetlen mozaik kultúrával van dolgunk. /Mert általános érvényűnek tartja az egész kultúrára azt ami a beteg­ségek eredetére vonatkozó nézetek területén beigazolódottnak látszik./ Ha csak egy kicsit is mélyebbre ásunk, megdől az a nézet, hiszen a nép szerint a kihűlés, erőltetés, piszok, de *.ág a "baeilus" ia a vért za­varja meg /hüti, megrontja, vérbe keveredik stb./ és ez a rossz vér o­­kozza a betegségeket. Az ujabbkori szerzeményt /piszok, bacilus/ átha­sonította, beleolvasztotta a immorális patológiás középkori szemlélet­be. Még alaposabb elemzéssel azonban megállapítható, hogy a humorális­­patológiás felfogás is csak másodlagos, ősi pneuma-tanra épül rá, mert a vért a szél zavarja meg, szél hozza a betegségeket, szél bujkál az emberben. Minden betegség a rossz-széltől, rosszlélektől származik. /Mert a szél lélek-szimbólum. 7. ö. Lükő Gábori A magyar lélek formái. 17-25. 1./ Ural-altáji, máig megőrzött klasszikus örökségünk ez a pri­mitiv pneuma-tan. A klasszicitás bizonysága: a Kalevalában Lovlatárt az alvilági boszorkányt szél ejti teherbe.Tőle születnek a betegségek. 31. / A vésztői adatok Grynaeus Tamás gyűjtéséből valók, a többi saját gyűj­tésem. - Népi orvoslás és orvostudomány, ’•tudós" /nép/ és orvos viszo­nyára további adatok találhatók: Oláh A.s A dobozi Petőfi termelőszö­vetkezet tagjainak egészségügyi kultúrája. Népr. Ért. Bp. 1956. Orvos és beteg viszonya c. fejezet. 209-212, 1. 32. / V. ö. Kisgyörgyi Z. és Ádám L.s Hazed Rumex-fajok terméskivonatainak hatása hasmenést okozó baktérium-törzsekre. Orvosi Szemle /Marosvásár­hely/ 3, 46, 1957. 33. / V.ö. Max Kibler: Segmenttherapie. Deutsche Medizinische Wochenschrift. 1956. 29. sz. 1160-62. 1. 34. / V.ö. Schade: über den objectiven Nachweis rheumatischer Erkrankungen. /Verl, öffentl. Deutsche. Gesellsch. für Rheumabekämpfung. 1928./ -Fritz Lange: Die Muskelhärten der Beinmuskel. Münchener Med. Wschr. 1925, 1926. - Max Lange: Die Muskelhärten.Lehmann Verlag München 1931. - A. Müller: Die Untersuchungen am rheumatisch erkrankten Muskel. Zeitschr. Klin. Med. 74, 68. - Lindstedt: über die Natur der mus­­kelrheumatichen Schmerzsymptome. Acta rheumat. scand. 1929. - Bélák Sándor: Rheumatologiai. Budapest, 1941. -35. / J. Jänner: Aerophagie und Meteorismus. Schweizerische Medizinische Wochenschrift. 1956. 31. sz. 886-891. 1. 36. / Érdemes lenne Bozó néni tudományát és a népi orvoslást pszihoszomati­kus, nervi8ta orvostudomány szemszögéből is megvizsgálni./A pszihoszo­­matikus orvostudomány döntő szerepet tulajdonit a betegségek keletke­zésében, fenntartásában és gyógyításában a lelki, idegrendszeri ténye­zőknek./ A népi gyógyító eljárások pszihoterápias értéke is elemzés­re méltó. Bozó néni például az ijedést ólomöntéssel gyógyította. Fel­téve ha csakugyan megfelelő indikációval lelki betegség, ijedés esetén alkalmazza lelki pszihoterápiás gyógyító hatást érhet el, Mert a mai lélektani felfogás szerint az ijedés-félelem neurotikus állapotában az a legkibirhatatlanabb, hogy valamilyen ismeretlen veszélytől fél a beteg. A pszihoterápia első - egyúttal legnehezebb feladata az, hogy konkretizálja a félelem tárgyát, azután megszabadítsa a beteget az immár tendencionált félelemtől. Az ólomöntés során éppen ez törté­nik: "Kiábrázolja, kiformálja az ólom" mitől ijedt meg a beteg - mond­ják. Konkretizálja a félelem okát, megnyugszik a beteg és a környezet is, Egyúttal az ólomöntés szertartáso saga is kielégiti a gyerek Já­tékra, fantáziára hangolt lelkiségét. /Elemzésről és esetleges tovább­fejlesztésről beszélünk, nem a Jelenlegi alkalmazás feltétel nélküli Jóváhagyásáról!/

Next

/
Thumbnails
Contents