Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya
1- 332 -"Nintsen apró Gyermekeken közönségesebb az Olt-varnál; mellyet hirtelen nem is kell gyógyítani, hadd verje ki magát az annya méhében rakodott rósz nedvesség" /392. 1./ - Nemcsak Bozó néni, hanem Pápai Páriz is ismeri és rendeli a "Geleszta olaj"-at, de nem külső rákra, mint Bozó néni, hanem "Zsugorodásiról /377. 1./ Viszont békéscsabai adatunk szerint zsugorodással, merevedéssel járó súlyos izületi gyuladásra tartják jónak a giliszta olajat. - Pápai Páriz is! ismeri és emlegeti a "Nádra" betegséget, /Bozó néni "szimádrá"-nak nevezi./ "Ha a Nádrától /van a nyavalya kirontás, akkor ilyent/ szédülések, ájulások, lélegzetnek nehezen való vétele, s egyéb effélék szoktak jelentődni" /29. 1./ Pápai Páriznak ez a leírása azonos azzal ahogy ma is leírja a nép a azimádra betegséget. - Nemcsak a nádrát, hanem az eb&gosságot is ismeri Pápai Páriz. "E nyavalya /t.i. az "b-agja/ pedig esik, a bőr alatt termő Szőrféregtől; meIly mint a szőr-szál ollyan vékony, külömben nem is láthatni meg, hanem feredőben: ha tudni-illik a Gyermeket a feredés közben mézes Kenyér béllel dörgölik,., és a dörgölés után a feredő vizet által szűrik ruhán, a kiben vagyon; meg találod vagy hamu közt, vagy a kenyér bélben" /410. 1./ Bozó néni is úgy tudja,hogyha ebagos gyerek fürösztése után megszűrik a fürdővizet: "meglátszika szőr abba a kenyérbe és abba a sóba", amit fürdetés előtt belesepertek a vizbe. - Pápai Páriz "turó"-ról, Bozó néni "turke le vényről*beszél.Mind a ketten emlegetik a "sömör"-t /sömörögöt/, a zsugorodást s még sok más betegséget azonos néven neveznek, 17. / Szűcs: Javasok Nagysárréten. Ethn. 1940, évf. 266, 1, 18. / Grynaeus Tamás: A fehértói gyógyitó ember tudománya./DőczyIstván győgyitó tevékenysége./ Kézirat. A gyűjtés ideje 1954. áprilistól - 1955. júliusig. 19. / Magyar Nyelv 17: 27-28. 1. 20. / Magyar Nyelv 16: 31. 1. 21. / Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. II. k. 312. 1. 22. / Bozó nénin kivül több békésmegyei kenőasszonyt figyeltem meg munka közben. Sorozat felvételeken örökítettem meg mozdulataikat, feljegyeztem munka közben elejtett szavaikat. A fényképek, feljegyzések és a külön kikérdezés alapján igyekeztem lehetőség szerint teljes képet kapni nádszerükről. 23. / A szimádra betegség orvosi meghatározását és tudományos kritikáját l.a 327. oldalon. 24. / "Az Mádrának fel menése... az Asszonyállatokat gyakorta fárasztja. Tapogatással bizonyittatott meg, hogy az mádra /azaz méh/ úgy jött föl a gyomorra, mint egy golyóbis és megszorította a Mádrát... Az Fölmenésben... fáj az asszonyállatnak a lépe és Mája fölött való húsai az oldal csontok alatt és nehezen leh, úgymint valami elájulással".XVI.Századi Orvosi Könyv. 354. 1. 25. / Ormánysági Szótár. Kiss Géza hagyatékából. Szerk. Keresztes Kálmán. A-kadémiai Kiadó. Budapest, 1952. 291. 1. 26. / I.m. 289. 1. 27. / Homeopátia: ősi tanítások felújítása alapján Hahnemann Frigyes /1755-1843/ német orvos által megalapított orvosi irányzat. A szokásos gyógy szeres kezelést Hahnemann és követői mérgezőnek tartják. Kis adagokkal gyógyítanak. Kezelésüket a slmllla similibus elv irányitja:amilyen tünetet egy gyógyszer nagyobb adagja egészséges emberen kivált,kis adagban az ellen a tünet, betegség ellen alkalmazható. Ha pl.egy szer nagy
