Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 331 -Forrasztófü - Sedum maximum Földit8k - Bryonia alba Fülftt - Semperrivua tec tonus Gilisztavirág - Chrysantemum vulgare Hályogfa - Staphylea pennata Hémergyökér - Verbasou® lyohnitis Katángkóró - katlankor6 - Clohőriun intybus Kender - Cannabis satire.

Keaerülapu - Arctium lappa

Kössvénygyökér - Olyeyrrhlza eehinata

Lósóeka - Humex-fajok

Ökörfarkkóró - Yarbasouas thapeus

Öraénygyökér - Inula heleniun

Sárga perenizsrirág - Calendula officinalis

Pekelffl - Ohenopodiun hibridun

Sfilyfű - Árun aaöulatum

Szanártörla - Carduus acanthoides

Szálfa - Tragopogon dubiue

Tallóvirág - Staohys annua

Vályoggyökár - lelleborus niger áa ennek pótlására különböző Hellebore^-fajok: H. purpurascens,

H. dumetorom, H. odorosus stb.

Tengerihagyma - Seilla narltina '• Térrfi - Polygonum hipothlfollun Saálya - Salvia memorosa

Aa adatgyűjtéskor a hely a tines gyűjtött” növények neghatárosáaát részben a szegedi Gyógynövény- éa Üregisueréti Intézet /vezetője Verák latrán dr. egyetem tanár/, részben a budapesti Mezőgazdasági Muzeum azakenberei végezték.

12»/ ZYI* Századi lagyar Orvosi Könyv. Közzétette Tarja« Béla. Kelezerár, M43. Sárkány rTt. kiad. - 110. 1. *

13»/ Littré Oeuvres oonplétea d’Hlppocrate 6. kötet, 11, I. a művészetünkről" e. nőből.

14. / A kiskőrösi tanyavilágból szárassá gyűjtés. Megjelent az Uj Szántás

1947. azepteaber-ektoberi számában, 552-557.1. "Az beteg, aki szegány" óimén.

15. / Jellegzetesen 'xfr-1711, századi nézet az, hogy az orvos a természet

szolgája s csupán az a feladata, hegy a természet gyógyító munkáját mozdítsa elő.A középkori orvos a természet urának mondotta magát: "Medious magieter naturae". Aeskésieeel igyekezett legyőzni a bűnös-beteg emberi természetet. A XYIII-XIX. század orvosa pedig ugyanosak a természet uraként, nagy közegészségügyi koncepeiókkal a természet átalakítására törekedett. Ennek előtte, a reneszánsz idején a XYI-ZTII.században néhány évszázadra tárt csak vissza rövid lntermezzőként a görög felfogás, az t.i., hogy fiz orvos a természet szolgája, "Uedious minister naturae".

<,

16. / Egyéb réssietekben is megegyezik Boző néni tudománya a Fax Corporásszal.Bősé néni szerint a pattanásosnak sós a vére. Pápai Pária ezt lr-Ía: "A Sömörgről, Ember Ortzája Orra veres, darabos Tarjagoseágáről-, s a Sűmölteről.. Ennek oka a sós phlegma, vagy egyéb roses nedvesség? /373. 1./ - BozÓ néni: a fájós fogból féreg hull ki.Pápai Párisi "Hegy féreg légyen a fogban, annak odvossága, rothatt bűdössége, a fájdalomnak Is ottan-ott an meg szűnése, éa viszontag meueredése, alkalmasint blzonylttyák" /8Ö. 1.7 - BozÓ néni szerint "ijedes" a nyavalyatörés - ! oka,Pápai Párisi "A Myavalya kitörés is hamar megesik a Kisdedeken.Itt is szükség a nyavalyának okát felkeresni: mert ez megesik az ijjedéstől, rósz Téltől, Geleszténak benne mozgásától..." /396. 1./ - Bozó néni azt mondja, hogy az ótvart nem kell gyógyítani. Pápai Páriz: -