Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya
330 4. / As ön-nevelésnek. autodidaxisnak előnyén kívül negvan a maga hátránya le. De a gyógyító emberek és maga a nép is önmagára utalódik, mert as orvostudomány csak a teljes tagadás, elutasítás formájában foglalkozik a népi orvoslással. Ezt viszont a "tudós" és a nép nem fogadhatja el. Vinos alkalma a népnek megismerkedni a jóindulatú, Igazságos, positiv tudományos kritika áldásaival. Vines módja as Igazat a hamistól a tudomány segítségével, mégis önálló szellemi tevékenységgel megkülönböstetnl. 5. / "Humor" a.m. folyadék; "patológia" a.m. betegségek lényegét és eredetét kutató tudomány. Humorális patológia: as a néset, hogy a betegsé?ek oka. lényege a test-nedvek megromlott, megváltozott állapota. Kásáié patológiai felfogásokkal is találkozunk a történelem folyamán, A sámánok és a primitiv népek szerint a betegségeket démonok, rossslelkek idézik elő. A leginkább szél-szerű rossslelek behatol a betegbe a háborgatja. /Primitiv pneuma-tan./ - A görögök pneuma-tana szerint az egéss világot, tehát az emberi szervezetet is átható pneuma a betegsé-Íek oka, ha mozgása megzavarodik, viharossá válik, ha megromlik maga a evegő a szél. /V.ö. Hippokrátészi A szélről./ - A IVIII-XII. száza» dl felfogás szerint a szervek elváltozása,tehát a test szilárd, anyagi részeinek megromlása a betegségek fészke. /Szolidáris patológia./ - A legújabb nézet szerint a betegségek lelki, pszihikus eredetűek. /Pssihossomatikus orvostudomány./ Időrendi sorrendben tehát: 1./ Primitiv pneuma-tan, betegségdémonok.-2./ Hörög pneuma-tan. 3./ Középkori humorális patológia, 4.7 Szolidáris patológia. /IVIII-III. század./ 5./ Pszlhoszomatlkus felfogás./XX. századtól./ 6,/ Esek és a tanulmányban szereplő többi Békés-megyei népi orvosiára vbnatkosó adatok saját gyűjtésemből származnak. A rövidítések magyarázatát B - Békés, Bős. - Békéscsaba, D. - Dobos. Os - Gaorvás, Dé - Dévaványa. Oyu,, <3y - Gyula. S - Sarkad. T - Vésstő. /A gyűjtés-anyag megtalálható a »agyar néprajzi mseum Adattárában,/ 7./ A T-vel jelzett vésztői adatok egyrésze drynaeus famás gyűjtéséből származik. 8,/ 7.8. a 30. sz, jegyzettelt 9./ A Paz Corporis hetedik, 1774. évi kiadásából való idézetek. 10./ Bőst csupán az a célunk, hogy a XVII. századi orvosi, humorális patológiai szemléletet és a mai népi felfogás hasonlóságát bizonyitsuk.Kás részletekre kiterjedő összehasonlítástól eltekintünk, holott erre sok alkalmunk lenne. Pápai Párls hószám megrekedésről pl. a néphez hasonlóan nyilatkozik. A nép ma is úgy tudja, hogy sokféle baj származik a menstruáció bennrekedésétől. Midőn változás /olimax/ idején ."múlik a nyavalya", szűnőfélben van a havivérzés, akkor - a kenőasszonyok szerint - "meggörosöaödik a testrésze, hogy egyik osonó a másikat éri". - Vérosőmókkal van tele az isomsat, a bőr. 11./ A tanulmányban szereplő gyógynövények meghatározása: Apróbojtorján - Agrimbnia eupatoria Piros bazsarózsa - Peoenla officinalis Belindek - Hyosoiamus niger '* Qsontfü - Potentilla argentea Édesgyökér - dlyeyrrhiza glabra Pehérmályva - Althea officinalis Pehérpemete - Harrubiun vulgare Pékétenadály - Symphytum offlolnale Pájdalomborsó - Latyrus Silvester Pokhagyma - Allium sativum
