Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Gulyás Mihály: Orosháza baromfipiaca

- 268 -A tojások piaci útja sokszor a tőzsdéről indult. Vagonnyi tételekben a budapesti tőzsdén is jegyezték, ahol egy vagon tojás alatt 100 láda /144.000 db/ tojást értettek, amelynek 10 #-a lehetett kicsi és piszkos. Az első világháború előtt a tőzsdén a tojást háromféleképpen jegyezték* első a bácskai minőségű /ez a legértékesebb,mivei a súlya is a legnagyobb/, utána következett a tiszai /közepes nagyságú, ide tartozott az orosházi tojás is/, és végül az erdélyi minőségű tojás állott /ez többségében apró volt/.

A tojások osztályozását 1934-től kezdve már géppel végzik. Sok volt a piszkos tojás, ezt sósavas vizzel próbálták megmosni.

Orosházáról az első export tojásszállitmányokat a GG Geiger Comp, stuttgarti cég részére indították Steinbergerék. A cég Szegeden 1900 körül már telephelyet is létesített.

A baromfival való kereskedés nem volt rossz üzlet, mert a 90-es évek elején tekintélyes számú baroafikereskedő telepedett le Orosházán,akik főleg Budapestre, esetleg Bécsbe szállítottak darabáruként baromfit. Izek közűi a következőkre emlékeznek még: Veissfeld Zsófi,Grossmann Károly, Beiz Ignác, Beok Gusztáv, Fehér Barnát, Franki! Sándor, Garai Hermann, Springer Ignác, később még Révai Arnold és Presser Albert. Izek egy részét, mivel csak libavásárlással foglalkoztak, "libások"-nak hívták. Orosháziak közül Kiss Ferenc próbálkozott pesti szállításokkal.

Ezeken kivül Claus nevű német exportőr is letelepedett Orosházán. Ennek megbízottja öhlschläger Márton és felesége Orosz Zseni. Ez az uj kereskedő néhány év alatt tönkrement, az üzletet öhlschläger vette át. Biztosra vehető, hogy a csődbejutás nem a baromfihiány miatt következett be, mert egyébként az uj tulajdonos sem merte volna vállalni tovább az üzlet fenntartását és nem szerzett volna a későbbiek során háromszáz hold földet.

A baromfipiac nagyobbfoku kialakulása mellett a baromfitenyésztés is fejlődött. Erre következtetni lehet az akkori Orosházi Újság híreiből és cikkeiből /3/. Ezekből megtudjuk, hogy Békés megyében 1881-ben tartották az első állitkiállitást, ahol már baromfiakat is bemutattak. 1885-ben Kilián Gyula, a Károlyi uradalom gazdatisztje: "Tekintsünk a Jövőbe" cimü közgazdasági vonatkozású cikkében utal a baromfitenyésztés jelentőségére /4/.

Szász Gyula polg. isk. gazd. tanár folytatásos Írását olvashatjuk az 1895. május hónapjában megjelent orosházi heti újságban, elme: "Baromfitenyésztés a háztartásban" /5/. Azzal kezdi:"A baromfi a háziasszonyok Jövedelmi forrása". "Ha a háziasszony a baromfitenyésztést szakértelemmel üzl, nincs állatgazdaság, amely ehhez mérhető Jövedelmet hozna".Felhívja a figyelmet a jobb tojó s nagyobb testű baromfiak kiválasztására, ajánlja az Emdeni ludat, a Pekingi kacsát, a Plymuth-Rocks és Langshan tyukfajtákat. Tőle tudjuk meg a korábbi idők raromfitenyésztási módszerét: "Eleintén egyes tenyésztők ládába szedték állatjaikat s kocsira téve, pár órajárásnyira lé-