Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Gulyás Mihály: Orosháza baromfipiaca

- 263 -Gulyás Mihály:

OROSHÁZA BAROMFIPIACA ADATOK OROSHÁZA BAROMFKERESKEDELMÉHEZ

Orosháza nevezetességei közé tartozott a baromfipiac is. Egy-egy piaci nap eseményt jelentett a város és a vidék, főleg a tanyák többezer lakosának. Hemcsak a rengeteg ember összegyűlése jelentette az érdekességet, hanem az is, hogy kevés olyan hely volt az országban, ahová néhány őrá alatt annyi aprőjószágot hordtak volna össze, mint Orosházán.A baromfi és a tojás piacra szállítása garabolyban, talicskán vagy lovaskocsin történt és főleg ez utóbbival ilyenkor a piacra vezető utcákat is jórészt elfoglalták.

Orosháza és környéke több mint hat évtized óta a hazai baromfinevelés és baromfikereskedelem egyik legfontosabb vidéke. Hire és súlya, tekintélye vem nemosak a magyarországi, hanem a külföldi piacokon is.

Az orosházi baromfitartás fellendülése, a szélesebbkörü tenyésztés megindulása a múlt század 80~aa éveire esik.Az egyik korabeli adat szerint 1885-ben már 3470 mázsa baromfit szállítottak el az orosházi vasútállomásról /l/. E figyelemre méltó tény magyarázatát a helység egykori gazdasági és társadéi;))! viszonyainak, termelési szerkezetének vázlatos áttekintése adhatja meg.Egyre inkább közismertté válik a történetírásnak az a megállapítása, hogy a mezőgazdaság kapitalista fejlődése amerikai tipusu utjának számos vonása felismerhető néhány alföldi város /Makó,Kecskemét,Nagykőrös stb./ gazdaságtörténetében. Orosháza is e helységek közé tartozik. E- lég csak néhány mondattal utalni arra, hogy Orosházán gyakorlatilag nem is volt nagybirtok, s a környék jelentős részét is a 15-20-50-100 holdas parasztbirtok uralta, mint az 1895-ből származó statisztikai adatok is bizonyítják /2/.Az ebbe a birtokkategóriába tartozó gazdaságok a tanyás gazdálkodás révén a baromfit; art ás fő bázisai lettek, éppen az 1880-as évek elejétől kezdve. Erre az időre esik a gabonatermelés túlsúlyának eltolódása, a gabonaválság kezdete, az amerikai búza európai betörésénak hatásaként.A búza visszaszorulása /természetesen csak relatív visszaszorulásról lehet szó/ a termelési szerkezetet a takarmánynövényekre, főként a kukoricára alapozott belterjes állattartás,a baromfi,a sertés intenzivebb felkarolása, konjunkturális tenyésztése irányában változtatta meg.Az említett kategóriához számítható orosházi parasztbirtok erejét, jelentős korlátái mellett, éppen az mutatja, hogy át tudott állni erre a tartásra és maximálisan kamatoztatni tudta a tenyésztés során a tanyás településben rejlő lehetőségeket,a kiemelkedő árpa- és kukoricatermelésből fakadó adottságokat.