Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Gulyás Mihály: Orosháza baromfipiaca

- 264 -Mindehhez azt le hozzá kell számítanánk» hogy Orosháza ás környéke igen Jó szállítási lehetőségekkel rendelkezik, ami a gyors értékesítés egyik döntő feltétele. Főként az összefutó vasútvonalak jelentősége nagy ezen a téren. /1870-ben nyilt meg a mai Szeged-Békéscsaba közötti, akkor Alföld L-fiumei vonal; 1893-ben a Mezőtúr-Mezőhegyes s 1906-ban az Oroshása- Szentes viszonylatu vasút, majd 1926-ban a Kaszaper-Orosháza közötti kisvasút./ A közúti úthálózat s Orosháza kereskedelmi életének elevensége szintén jelentős tényező. Ennek hatásaként 25-30 kilométeres körzet lakossága látogatta az Igen népes, vásárnak is beillő, orosházi piacokat.

A környék természeti adottsjégai is kedveztek a nagyarányú baromfitartásnak. A hőmérsékleti viszonyok kedvező alakulása, az évi napsütéses napok nagyi száma eteklntetben a legfontosabb, nem számítva az alföldi térszintből következő előnyöket.

Emlékezet szerint a legrégibb baromfipiacot a jelenlegi Széchenyi téren tartották. Külön baromfipiac ekkor még nem volt, s a tejet, a gyümölcsöt a baromfival vegyesen árulták. Bbből arra lehet következtetni, hogy mennyiség tekintetében nem lehetett jelentős és inkább osak a helyi igények kielégítését szolgálta. Amikor azonban a felhozatal megnagyobbodott, a tejpiac maradt a helyén, a baromfiak eladása tágasabb helyre, az Alföld szálló melletti térre került.

1880 körül megjelentek az első baromfikereskedők is.Érdekes, hogy a baromfikereskedők! között nem szerepel a Zombáról átkerültek utódai közül senki sem. Az ide települt idegen kereskedőkre jellemző, hogy rokonaik Pesten, Bécsben, Berlinben, Veronában vagy Zürichben éltek, akik gondoskodtak az áru elhelyezéséről, értékesítéséről, figyelték a nagyvárosi baromfifelhosatalt, a piaci árakat, a konkurrenciát és időben értesítést adtak a felvásárlások fokozására vagy csökkentésére.

Az első kereskedők között volt a bécsi zsidó Hungerleider család egyik tagja, mig a család többi tagjai ekkortájt Arad,Nagyvárad, Gyula, stb városokban telepedtek meg és nyitottak üzletet. Kiterjedt rokonság révén sokáig irányítani tudták a Délkelet-Alföld baromfiforgalmát, üzleti nevük is német: Gebrüder Hungerleider /Hungerleider testvérek/.

Meg kell Jegyezni, hogy amikor Pesten vagy külföldön az orosházi baromfi jó hirét halljuk,akkor az nem csupán az Orosháza városban és tanyáin, határában tenyésztett baromfira vonatkozik,hanem a szomszédos községekből származókra is. Az Orosházán megtelepedett baromfi-kereskedők nem elégedtek meg a helyben megvásárolt baromfiakkal, üzleti körükbe kapcsolták a szomszédos kisebb községeket és azok piacait hetente egyszer meglátogatták vagy megbízottjaikat küldték ki.

A megbízottakat szedőknek vagy kofáknak nevezték.Ezek közül egyesek a nagykereskedő "pénzével dolgoztak" és a piac végén neki adták át a megvásárolt baromfit, amiért jutalékot kaptak. Mások saját pénzükön vették