Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Gulyás Mihály: Orosháza baromfipiaca

- 264 -Mindehhez azt le hozzá kell számítanánk» hogy Orosháza ás környé­ke igen Jó szállítási lehetőségekkel rendelkezik, ami a gyors értékesítés egyik döntő feltétele. Főként az összefutó vasútvonalak jelentősége nagy e­­zen a téren. /1870-ben nyilt meg a mai Szeged-Békéscsaba közötti, akkor Al­föld L-fiumei vonal; 1893-ben a Mezőtúr-Mezőhegyes s 1906-ban az Oroshása- Szentes viszonylatu vasút, majd 1926-ban a Kaszaper-Orosháza közötti kisva­sút./ A közúti úthálózat s Orosháza kereskedelmi életének elevensége szin­tén jelentős tényező. Ennek hatásaként 25-30 kilométeres körzet lakossága látogatta az Igen népes, vásárnak is beillő, orosházi piacokat. A környék természeti adottsjégai is kedveztek a nagyarányú barom­fitartásnak. A hőmérsékleti viszonyok kedvező alakulása, az évi napsütéses napok nagyi száma eteklntetben a legfontosabb, nem számítva az alföldi tér­­szintből következő előnyöket. Emlékezet szerint a legrégibb baromfipiacot a jelenlegi Széchenyi téren tartották. Külön baromfipiac ekkor még nem volt, s a tejet, a gyümöl­csöt a baromfival vegyesen árulták. Bbből arra lehet következtetni, hogy mennyiség tekintetében nem lehetett jelentős és inkább osak a helyi igények kielégítését szolgálta. Amikor azonban a felhozatal megnagyobbodott, a tej­piac maradt a helyén, a baromfiak eladása tágasabb helyre, az Alföld szálló melletti térre került. 1880 körül megjelentek az első baromfikereskedők is.Érdekes, hogy a baromfikereskedők! között nem szerepel a Zombáról átkerültek utódai közül senki sem. Az ide települt idegen kereskedőkre jellemző, hogy rokonaik Pes­ten, Bécsben, Berlinben, Veronában vagy Zürichben éltek, akik gondoskodtak az áru elhelyezéséről, értékesítéséről, figyelték a nagyvárosi baromfifel­­hosatalt, a piaci árakat, a konkurrenciát és időben értesítést adtak a fel­vásárlások fokozására vagy csökkentésére. Az első kereskedők között volt a bécsi zsidó Hungerleider család egyik tagja, mig a család többi tagjai ekkortájt Arad,Nagyvárad, Gyula, stb városokban telepedtek meg és nyitottak üzletet. Kiterjedt rokonság révén sokáig irányítani tudták a Délkelet-Alföld baromfiforgalmát, üzleti nevük is német: Gebrüder Hungerleider /Hungerleider testvérek/. Meg kell Jegyezni, hogy amikor Pesten vagy külföldön az orosházi baromfi jó hirét halljuk,akkor az nem csupán az Orosháza városban és tanyá­in, határában tenyésztett baromfira vonatkozik,hanem a szomszédos községek­ből származókra is. Az Orosházán megtelepedett baromfi-kereskedők nem elé­gedtek meg a helyben megvásárolt baromfiakkal, üzleti körükbe kapcsolták a szomszédos kisebb községeket és azok piacait hetente egyszer meglátogatták vagy megbízottjaikat küldték ki. A megbízottakat szedőknek vagy kofáknak nevezték.Ezek közül egye­sek a nagykereskedő "pénzével dolgoztak" és a piac végén neki adták át a megvásárolt baromfit, amiért jutalékot kaptak. Mások saját pénzükön vették

Next

/
Thumbnails
Contents