Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Beck Zoltán: Disznótoros szokások Orosházán és környékén

- 255 -kaparni a csuszamlős rétagat, és amikor a bél aegtiastul ettől, felülete érdes lesz, és odaragad a falhoz.Tréfából megcsinálj ék némely esetben, hogy nem a falhoz, hanem valaki közelben őgyelgőnek a szájához vágják a belet.

A béLaosók feladata szokott lenni az is, hogy az epével elbánjanak. Az epét ugyanis sok helyen külön teszik, és epeszappant fősnek vele, ami azt jelenti, hogy szappanfőzéskor £. szappan anyagába beleteszik az epét is. Ezt azért csinálják, mert a néphit szerint az epeszappan szépít. Ezért is volt mindig nagy kelete a piacon.

Big az asszonyok elkészülnek a bél mosásával, az emberek meg a has tráncsirozásával, addig a konyhán elkészül az ebéd. Disznótoronként más és másféle ebédet készítenek. Sok helyen káposztalevest vagy más savanya levest készítenek, és paprikást. Van, ahol baromfilevest főznek, finom csigatésstával, azután következik a töltöttkáposzta, pecsenye, és ha annyira előrehaladtak a munkával, akkor a hurka-kolbász is.Ha paprikást főznek, akkor azt agy csinálják, hogy adnál többfajta hús legyen benne - füle, farka, máj, esontos hús, velő hogy minél jobb legyen. A húsos fogásokat sütemény követi) fánk, hájasklfll vagy pogácsa. Az ebédhoz bort isznak, mert "csak a kutya iszik a jó ebédre vizet, és nehogy azt higyje a disznó, hogy a kutya ette meg*1.

Sok helyen az ebédnél is, a vacsoránál is szokás, hogy az agyas fogásokat varasai köszöntik be. Egyes helyeken - módosabb gazdák körében - ez nem volt szokás, mert azt mondták, hogy az ilyen verselés "gányós".

A szomszédoknak délben kóstolót visznek - általában egy jó tányér pörköltet - amit majd illik visszaküldeni. Ezért nem is mossa al a szomszéd mindjárt a tányért, hanem megvárja, míg a kóstolót hozó elmegy, és majd abban a tányérban küld kóstolót, amikor ő disznót vág.

Az ebéddel kapcsolatos szokás az, hogy a böllér levesét jól megborsozzák, hogy hadd csipje a száját. Azért teszik ezt, mert - mint fentebb történt rá utalás - a tölteléket a legtöbb helyen ebéd után csinálják, és azt hiszik, hogy Így a böllér nem csinálja erősre a kolbászt, mert maga is szenvedett a fűszertől.

Hintán nagynehszon abbahagyják az ebédet, következik az egyik legnagyobb hozzáértést követelő munkamozzanat: a töltelékek elkészítése.Különválogatják a hurkába és a sajtba való húst, és a hurkához az asszonyok elkezdik főzni a riss*. A környéken háromféle hurkát készítenek: "rendes rizs es" hurkát, májas hurkát és véres hurkát. A kolbászba való húst darálják, régen kettős késsel vágták apróra. Hint utaltunk már rá, a hurkát az asszonyok, a kolbászt a férfiak készítik. Versenyben vannak egymással, és aki előbb elkészül az első szállal, az suttyomban odamegy a versenytársához, a nyakába akasztja a hurkát vagy kolbászt és elkiáltja magát) "A hurka megaászta a kolbászt!" A hurka és a kolbász töltése nagyon sok tréfás Jelenetet idéz elő a fent említetten kívül is. Mikor kezdik tölteni a kolbászt,