Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Beck Zoltán: Disznótoros szokások Orosházán és környékén
- 253 -/Ezzel kapcsolatosan az a hiedelem, hogy akinek a ttlze előbb ér a disznő, közepére, az többet eszik a disznóból./ Egyszer az egyik sógor mondja a másiknak:- Hé sógor! Ennek a disznónak hol van a farka?- Ott van az, csak nézd meg jól! A sógor jól megnézi, nézi, nézi, kapargatja, egyszer csak megszólal:- Te sógor, én nem tudom, ez már biztos öreg disznó lehet, mert nagyon kemény a húsa.- Öreg az... - mondta a másik sógor. Nézd, milyen puha a húsa! Ezzel odanyult a tuskóhoz, és ahogy jobbéul megnézi, elkiáltja magát:- Hinnye, azt a leborulóját! Hát ez fatuakó! Hol van a disznó? Ahogy jobban körülnéznek, megtalálták a disznót a szalmakazal tövében, letakarva szalmával. Hol káromkodtak, hol meg nevettek, hogy hogy megjárták. Hát Így történt a disznótor Csaláéknál." A kelleténél jobban bepálinkázott böllérekről nemcsak ez a talicskáé és tuskés eset maradt fenn, hanem a környéken több helyen is mesélik, hogy a disznó helyett a subát vagy a bekecset pörkölték meg. Kondoroson emlékeznek rá, hogy régebben megtörtént egy gazdával az az eset, hogy a disznó leölése előtt a böllérek jő sok pálinkát ittak. Nagyon hideg volt, és subában mentek ki a disznót leszúrni. Lerakták kinn a subákat egy csomóba. Leszúrták a disznót, és bementek újból inni. Igen jó hangulatban Jöttek ki a disznót perzselni, és véletlenül a subákat gyújtották meg. Nagybánhegyesen az történt, hogy a szomszéd a disznót eltüntette, és egy kitömött bekecset tett a helyére, azt pörkölték meg. A disznó pörkölésénél általános szokás az, hogy a disznó fejénél vagy kissé távolabb tőle úgynevezett "kistüzet" gyújtanak, arait a gyerekek vagy a bellérinas táplál, hogy ne kelljen mindig gyújtani a tüzet, meg hogy a gyerekeknek legyen hol melegedni. A klstüz táplálása a gyerekek kedves szórakozása. Pörkölés közben a böllér próbálja lecsavarni a disznó körmét, a s ha sikerül, valamelyik gyereknek az orrára vagy a kezérehuzza. Több helyen szokás az is, hogy a körmöket visszadobják az ólba vagy az akolba, mert igy a hiedelem szerint a következő évben több hiző lesz. A pörkölés után a disznót a bontóasztalra teszik, és fehérre mossák, kaparják a bőrét.A mosáshoz való melegvízről az asszonyoknak kell gondoskodniuk. Ha nincs elég meleg viz, akkor az asszonyokat meghógolyózzák vagy megmosdatják hideg vízben. Mikor a disznó már szép fehér, a gyerekek megörvendeztetésére almát vagy diót tesznek a farka alá és azt mondják,hogy a Jó gyerekeknek tojt valamit a disznó.
