Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Hajdu Mihály: Disznóvágás Orosházán

■bába. Legnagyobb részét azonban kifőzték szappannak. A forrő zsirt régen fabödőnöfcbe tették.ma zománcos zsirosbödönökbe szűrik, s abban is tárolják.

Mig a bö11érnék készítették a vacsorát, a lányok súroltak és mosogattak, addig a gazdasszony a kóstolókat csomagolta.Minden böllér, rokon,, szomszéd, pap, tanító, jegysó, doktor kapott a disznóból./A felsorolás fontossági sorrendű is./ Bgy szál vékonykaihász, egy szál hurka volt régen a kóstoló. Ma már 2-3 szelet peosenyehust, s a közelebbi rokonoknak májashurkát is adnak. A böllérnék vacsora után magukkal vitték, a többieknek reggel küldték el egy gyerektől, vagy a gazdasszony vitte^l.

A vacsora már legtöbbször Qnneplésszerüen,sok vendéggel folyt le. Meghívták a papot, ha Iskolás gyerek volt, annak a tanítóját, a jó szomszédokat. Poharazással, beszélgetéssel, kártyázással kezdődött. Mikor a hurka, kolbász kisült, az asszonyok feltálaltak. Először a szármát, töltöttkáposztát hozták be. Bnnek készítési módja a következőt A ledarált húsba fél marék kimosott főtelen rizst, egy nyers tojást, fél marék lisztet, egy reszelt, nyers vöröshagymát, kevés sót, paprikát és borsot tettek. Összegyúrták, s félökölnyl csomókként a hasápkáposzta leveleibe beletekerték.Vászonfazékban /belül mázas, kívül mázatlan caerépfazék/ főzték. Az aljára tették a királyné hurkáját 3-4 cm-es darabokban, s egy kevés aprókáposztát. A gom» bócok tetejére is tettek egy kis aprókáposztát, s annyi viszel öntötték le, hogy épp ellepje. Mikor félig megfőtt, sárgarántással /kevéssé pirult rántás/ berántották. Keverni nem volt szabad, a fazék két fülénél fogva, felemelve fordították meg. Utána a hurka, kolbász és peosenye következett az asztalra. Ezeket tepsiben sütötték meg a kemencében, Így is tálalták, hegy a szaftya ki ne hűljön, s kenyérrel lehessen mártogatnl. Ehhez savanyúságot tálaltak vagy befőttet bontottak. A ' vacsorát tésztával fejezték be, hájas kiflit sütöttek, a ilyenkor tálalták fel a mazsolás rétest is. Ez hasonlóan készült a túrós vagy mákosréteshez, csak mazsola volt a tölteléke, s kerekre sütötték. Körülhordták egészben, s úgy tört belőle mindenki.

Vaesera után tovább iszogatták a bort, amit közben is klnálgatott a gazda. Cigányt nem volt szokás hívni, ds néha valaki elkezdett citerálni, s akkor nótáztak. A fiatalok játszottak, daloltak, a férfiak kártyáztak tovább éjfélig, vagy 1-2 óráig la. Orosházán semmiféle alakeekodő játék, clgányka-járés, álarcos látogatás nem volt szokásban!

Disznóvágás utáni munkák

A disznóvágás utáni reggel az öreggazda elkezdte a füstölést. Mikor még szabadkémények voltak, nem okozott nagy gondot, fölaggatták sorba a kolbászt, sajtot a kéménybe, s mindig füstölődött, ha tüzeltek a tűzhelyen vagy a kemencében. A kolbászt két hét múlva levették, s a sonkát, orgyát. ásódért, ódalast akasztották a helyére. Szalonnát régen nem füstöltek, mos-