Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Hajdu Mihály: Disznóvágás Orosházán
- 217 Hajda Mihály: mSZMÓlíaÁS OROSHÁZÁN Bevezetés Orosházán a jószágét levágják, a disznóval kapcsolatban azonban csaknaa egyenlő arányban fordul elő a disznóvágás ás disznóölés kifejezés. Msek as egáss napi arankát jelentik« melyben benne van a leszurás ás feldolgozás» esetleg az egászet befejező vaosora, a disznótor is.Az utóbbi ugyanis osak a vacsorát jelenti. les minden disznóvágás disznótor tehát, csak ar olyan, amely után nagy vaosorát rendeznek a frissen stílt kolbászból, hurkából. Hz valakit disznótorra hívnak, az osak este megy el, a vacsorára, mikor már minden munkát befejeztek. Akinek viszont a segitságát kérik, azt dlsznóvágásra vagy disznóölésre hívják. lem mindig ssokáe a disznóvágás után disznótort rendezni. A résztvevők azonban vacsorára mindig disznótorc- Qfct. hurkát, kolbászt esznek. Bgy régi, orosházi községtanácsi Jegyzőkönyvben már 1825-ben találkozunk a disznótor szóval. Akkor is esti, disznótor utáni OMzejOvetel, vacsora jelentésben szerepel. A visszaemlékezések szerint régen mindenütt, a legszegényebb helyeken is vágtak disznót, lág ma is eléggé általános szokás, de míg régen a községben lakó iparosok, kereskedők is a saját hizlalása disznót vágták, ma már nagy részük kész hízót vesz. A napszámosok, kommandós béresek, tanyások évente általában csak egy disznót vágtak. Ritka eset volt az, hogy kettőt is meg tudtak volna hizlalni a harmados kukoricából, vagy ha sikerült, ne kellett volna eladni a másik hízót. Kisebb gazdák, bérlők, közápparasztok a család nagysága, a gyerekek száza szerint hármat-négyet, nagygazdák pedig tlzet-tizenötöt is levágtak. Ehhez meg kell jegyeznünk azt, hogy a mangalica disznók, bár egyéves koruk előtt nem fogták hízásba, 100-120 kilónál nem voltak nagyobbak. Akárhányat vágott is egy gazdaság, minden részét maguk használták fel, ritka kivétel volt, ha szalonnát vagy sonkát adtak el. Kern is igen vettek parasztemberektől húsfélét,a hentesek ugyanis mindig el tudták látni a lakosságot. A legutóbbi idők hushiánya fejlesztette csak ki az orosházi piacon a füstőlthus és szalonna árusítását. A második világháború és az azt követő gazdasági nehézségek ideje alatt ugyanis korlátozták a disznók szabad vágását. Bngedélyt kellett váltani, s asirt kellett beszolgáltatni. Természetesen voltak olyanok, akik engedély nélkül, feketén vágtak. 8 a felesleges húst, zsirt, szalonnát eladták. Hiába tiltották meg az árusítását, csak azután szűnt meg a feketepiac, miután iámét mindenki annyi disznót vág, amennyit akar.
