Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Koppány János: Adatok a tótkomlósi idénymunkások vándorlásáról, életéről, a visszaemlékezések alapján
- 197 -Koppány János: ADATOK A TÓTKOMLÓSI IDÉNYMUNKÁSOK VÁNDORLÁSÁBÓL, ÉLETÉRŐL, A VISSZAEMLÉKEZÉSEK ALAPJÁN A múlt század végén, a telepítéssel sűrített falvak népe annyira megszaporodott, hogy nem tudta megkeresni a mindennapi kenyérre veiét. Távolabbi és közelebbi nagybirtokok felé kellett vándorolnia, hogy munkalehetőséget találjon. A szaporodás mellett lényeges tényezője lett a vándorlő élet kialakulásának a mezőgazdaságban egyre nagyobb mértékben tértnyerő gépek alkalmazása. Vetőgép, oséplőgép és a vaseke használatba vétele jelentős munkaerőt tett szabaddá a mezőgazdaságban. Emberek, munkások, aratók és nyomtatásnál segitkezők lettek feleslegessé. - 1861-ben Lopusnyl Mátyás már cséplőgéptulajdonos.A század végén már 40-nél tObb oséplőgép csépelt a komlóéi határbem és a kornyéken. A mezőgazdaság belterjesebbé tételével valamint komoly földbirtokrefommal megoldható lett volna a munkaerő hasznosításának kérdése, de erről még ekkor nem volt szó. A kis gazdaságok, amelyek Tótkomlós határát elfoglalták, bérmunkásokat csak igen kis mértékben foglalkoztattak. Ilymódon alakult ki az a munkásvándorlási forma, amely egy fél évszázadon át a komló a iák és a hozzájuk hasonló települési! falvak idénymunkásai jórészének életformája lett. A munkások egy "bandagazda" vezetésével, klsebb-nagyobb bandákba tömörülve vándoroltak.Az első bandák arató munkásoknak, "részeseknek" szegődtek el a szomszédos nagybirtokokon /Békéssámson, Pusztaszöllős, Mezőhegyes/. Későbbiek során távolabbi vidékekre is elkerültek. A részesek mindegyike marokszedőjével ment. Az aratáshoz szükséges szerszámokat magukkal vitték. A cséplőgépek szaporodásával a gépeket kiszolgáló munkásokra is szükség lett. A oséplőgépekhez toborzott munkások voltak a "maslnások " . Rendszerint az aratók lettek a maslnások is, bár ez nem volt törvény. Voltak külön cséplőgéphez szerződött bandák, amelyek csak csépeltek. Fizetésüket résziből kapták. - A cukorrépa termelés kiszélesítésével uj munkalehetőségek kínálkoztak egyes nagybirtokokon, a répa kapálás és a répa szedésénél. A vándorlók ezt a lehetőséget kihasználva, csakhamar mint jőlképzett "répások* jelentek meg a répaföldeken. A tavaszi munkát a répánál napszámosokként végezték, ősszel a szedésnél akkordban dolgoztak. - Tavasztól őszig mindig szükség volt vegyes mezőgazdasági munkásokra is az uradalmakban.Ezek voltak a "hónaposok" a havi bérezés miatt, vagy "sumaáack" a vegyes munka
