Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 176 -kötelet legtöbb esetben, amikor egy sor kéve van a vendégoldalon, as egyik vendégoldal hátulső végére akasztja. Rakodás utál* kibontja a nyoloaahajtásból a csülkös végit, ráakasztja elől arra a vendégoldalra, amerre terhesebb a kocsi. A még nyolcasban lévő kötelet feldobja a koosisnak. Ekkor a kévehányó hátra megy. A kocsis hátul ledobja a kötelet, A kévehányó az első rákötött vendégoldallal ételiemben lévő vendégoldat nátulsó végére akasztja s átmegy a másik oldalon. Ugyancsak ráakasztja s a maradék kötelet feldobja a koosisnak. A kocsis elől az átelleni vendégoldal iránt ismét ledobja. A kévéhányó meghúzza a kötelet. A kocsis fent elől a kévehányő lent hátul huzza a kötelet. Busás után a kocsis hátul rááll a kötélre s a kévehányő pedig átmegy a másik oldalra s meghúzza a kötelet.Kost a kocsis is a másik oldalra megy és jó erősen megfogja a kötelet. A kévehányó pedig előre megy és meghúzzák. A koosis most elől áll a kötélre, a kévehányő pedig egyet osavar a vendégoldalon.A második csavarást hágatva végzi és rárántja. Ha marad hosszabb kötéldarab,feldobja a koosisnak s az a kötél alá dugja. Azért kezdik és végzik a kötél kötését elől, mert különösen a régi világban a kocsin szunyókáló kocsis osak azt vette észre, hogy dől széjjel a kéve alatta.Tréfakedvelő emberek kioldották hátul a megkötött kötelet. A rakományt mindig a feladással átellani sarkon kötik meg, mert a feladás felől jól megtaposták.

A keresztek behordása után nagygereblyével felgereblyélik a helyét. A kaparéksorokat a keresztsorokra merőlegesen hagyják. Régebben a kaparékot lekötés előtt feldobták a kocsira.Bent az asztagra került. Csépléskor a kévehány ók nem győzték lekotorni a kaparékot a azért sem ők, sem az etető nem szerették. Újabban üres kocsival mennek ki érte. Ha kevés, elfér a kooslderékban, ha több, akkor a vendégoldalra úgy rakják fel favillával, mint a szalmát.Ha a szükség úgy kivánja, akkor az asztag tetejezésénél felhasználják. Ha nem szükséges, az asztag mellé külön boglyába rakják. Sokan ezt nem szeretik, mert az eső is éri s az aprójószág is dibojja. Az asztag eloséplése után az asztag hulladékával együtt csépelik el.

A rakott koosira azon az oldalon mennek fel, melyet egy kicsit meg akarnak húzni, kaclnbálnl. A kocsis jobbkezével megfogja a kőtelet, s ballábával a förhécre lép. Azután jobb lábbal a vendégoldal végére, ballal a ló farára lép.A kötél segítségével felhúzza magát. Közben a lábafejét belefurja a gazba.A koosis pokrócra, nagykabátra ül, úgy hogy a kötél mélyedéseibe kerülnek a lábai. Lábait lógatja.A lábai között lévő völgykéve kissé felfelé áll. A rakodásnál azt Így rakják, mert ha a lovak valamitől megijednek s megugranak, abba kapaszkodik. Régebben a legplpásabb emberek sem pipáltak rakott kocsin.Újabban még cigarettáznak is, különösen, ha nem látják. A cigarettázó a tenyerébe jó nagyot köp s ösazeteszi a két tenyerét. A cigaretta parazsas végét a köpés felett tartja és vagy ráhajolva szivja a cigarettát, vagy mindkét kezét a szájához emeli. Végén a köpésben eloltja