Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
170 helyett a lovakra kiáltanak egy nagyot. Aki kerekre fordul, az meg hamar megáll és amikor a lovak megfordulnak, a gép csak úgy tud megfordulni, hogy kiflialaku sarok marad. Est a gép lehúzza, de nem vágja le, úgy, hogy caak kiskacsával lehat levágni. Váratlan akadályok is hátráltathatják az aratást. Gyakori eset, hogy egy-egy kukorica tuskó a kasza közé szorul Abban a pillanatban megáll az egész szerkezet.Mivel a lovak avungba vannak, hirtelen megállni nem tudnak, a gép előre csúszik.Ilyenkor a főkerék belessánt a tarlóba. Az asztal lapja egészen a földhöz simítja a gazt. A gépkezelő "Hót" kiállt, leengedik a gépet és a lóhajtóval ourlkkra- vezeti a lovakat.A kezelő a gép alá hajol, a főkerék talpának peremét megfogja és váltakozó fogással /egyik kezével mindig előbbre fogva/ visszafeji. Ha nem mélyen, vagy hosszan csúszott meg a gép, akkor a gépkezelő rendszerint maga is vissza tudja fejni. Ha nem sikerűi, akkor a lóhajtó is segit. A lóhajtó ilyenkor a kaszaasztaltartó kereket húzza. Mikor hátrahuzták a gépet, kikeresik a kasza között a tuskót, felállitgatják az asztallap által lenyomott gazt,nehogy a gép újra elcsúszáson felette. Azután újra megindulnak. Ha tégla, vagy kődarab kerül a fésűközé, az 2-3 kaszalapot is kiüthet.Ilyenkor a gépkezelő tartalék kaszát hoz ki a tanyából és átszereli. Ha nagyobb a tégla, vagy kődarab, akkor a gép eltolja.Ezt a gépkezelő könnyen észreveszi, mert a kődarab, tégla előretolja a gazt.Ekkor megállnak és kidobják. A hangyaboly és a magasabb vakondtúrás is megállíthatja és el is ronthatja a gépet. Ha észreveszik, megállnak és széjjelhányják lábbal, ostornyéllel, vagy kurblivassal. Ponyva-, és csatszakadás is előfordul.Ha erős, dús a gaz, a használt, foltvette ponyva, az avult csat gyakran felmondja a szolgálatot. A bordák is eltörhetnek. Kifognak s használt zsákkal, ponyvával pótolják. A csatszij szakadását ócska esizmaszárból, vagy régi hajtóazárdarabból a helyszínen hirtelen kijavítják. Vitorlatörés leginkább bukott, gumyhós gaz vágása esetén fordul elő. Ha a vitorla fája gyenge, vagy vjszoa /a szálai keresztben vannak/ s belecsap a gazgunyhóba, elpattan és eltörik. összeszegezik, vagy dróttal összekötik. Ha nem sikerül, leszerelik és kifogáskor megjavítják. Elég gyakori a r lánoszakadás is. Különösen a bukott, sürü gazban gyakori, amikor a két felvivő ponyva közé sürü gaz kerül - ha a lánc kopott. De a ládában mindig van tartalék láncszem a kicserélik. Az aratógéphez két ember szükséges: a gépkezelő és a lóhajtó.Ritkán fordul elő, hogy egy ember arat géppel. így aratott éveken keresztül egyedül Vági András. V. A. csendes, mindenhez értő, kis javítóműhellyel rendelkező, akkurátus ember volt. Gépét tökéletesen jókarban tartotta s nyugodt begyakorlott lovakkal aratott. A lóhajtó helyén menve a gépkezelő munkáját is végezte. A gépet nem kapcsolta ki, jól fordult s nem kiabált. JÓ géppel, erős, jó lovakkal a gaztól függően 4-5 kát. holdat is levágnak
