Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
- 171 -e./ Keresztelés A géppel vágott nagyobb táblánál a keresitek nesa földhossiában, hanem arra derékszögben, keresztben sorakoznak.Ugyanis a gép «tán 4-5-6 keresztelő is van s nem várják meg, mig egy fogást legépelnek, mert a 80-120 keresztet nem tudnák gyorsan megrakni s egy hirtelenjött zivatar esetén medvét fognának. Ezért amikor a gép izét rendet körül vágott s a harmadikat vágni kezdi, megindulnak a keresztelők«. A hárem rendből már kikerül annyi kéve, hogy 1-2 keresztet csinálhatnak. A kévéket keresztbe összedobják, s megfelelő távolságban ismét kezdenek egy keresztsort. Keresztelésnél négy kévét visznek. Kettőt a hónuk alatti kettőt pedig madzagnál fogva. A géppel való aratásnál éppen ettől félnek az emberek. Ugyanis nagyon megvágja az ujjaikat.Héhány nap múlva alig mernek a kévéhez nyúlni. Újabban - miként a téglahordó munkások - mindkét tenyerükre tenyérvédő gumit húznak. Ha csak 1-2 holdat vágnak géppel, akkor az egészet levágják s az után keresztelnek. A keresztsor ilyenkor azonban a földhosszában fut. A keresztrakás egyébként úgy történik, mint a kiskaszával való aratásnál. Ameddig futják a nyilalás keresztjei, illetve kévéi, azokat rakják papnak. Jobban áll a jobban leköthető. A gereblyélés úgy történik, mint a kiskasza után, csak rendesen 2, 3, 4 nagygereblye dolgozik,mert nagyobb a tábla s jóval kisebb, kevesebb a kaparák.Sőt a jó gépek után a lábas gazban alig van. Kígyó-vonalban gereblyélnek a keresztsorok között.Rendszerint mindem keresztsor közepén egy-egy kaparékrend lesz. Ezt azután hajtogatják, kévékbe rakják s a keresztek végébe helyezik el. Ha dűlt, bukott, gunyhós gazt vág a gép s a düléssel egyirányúan halad, akkor a gazt nyakazza, A gép hosszú tarlót hagy, a felgereblyélése nagyon keserves dolog. Akadozva, kínlódva gereblyézik fel az ilyen táblát. Utána nagyon kócos marad a tarló. Ennek csak a jószág örül, mert órákhosszat elkapargálhatnak benne. A gép által elhagyott fejeket szedegetik. Az aratógépek elterjedésének kezdetén a gép mellett 5-10 kg búzával kevesebbet fizettek a munkásoknak, mint a kiskasza után. A kisebb bér ellenére is szívesen mentek gép mellé,mert rövldebb ideig tartott az aratás s mégsem kellett napszámra, hétszámra húzni a kaszát. Az első világháború után azonban a tapasztalat azt mutatta, hogy az aratónak a gép mellett ugyananmyl munkája van, mintha kiskaszával aratna, mert sokszor a napi munka még az éjjelbe is belenyúlt. Ugyanis a gyors gépi munka mellett széjjel hevert a sok kéve s azt este 10-11 óráig is keresztelték, hogy medvét ne fogjanak. Hagy volt a gereblyélésre váró terület is. Ezért az első világháború után annyit fizettek a gép mellett, mint a kiskaszával való vágás esetén. A gép után-ha jő a gép és lábas a gabona - nem igen van mit szedegetni. A gereblye is alig talál elhagyott szálakat a tarlón. Ha dűltek a
