Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 161 -3. Géppel aratás a./ Az aratógépek elterjedése Thomay Géza közlése azérint a környék első aratógépe Rajki Antal és Bálint gerendási gazdának érkezett az 1910-11-es években. Német gyártmá­nyú volt s német szerelő jött vele. T. G. volt a tolmács. Az aratógépet a vagyonosabb gazdák megkedvelték s hamarosan elszaporodtak.Eleinte főleg né­met gépek kerültek hozsánkt Walter-Woód, Dehring, stb. 400, később 600 ko­rona volt az ára. Ugyanakkor egy tehén 120 korona volt. Az aratógép egyen­értékű volt 1 hold földdel, vagy 2 jó lóval. Az aratógéppel való bánásmódra a gyárból leküldött német mérnökök oktatták az aratógéptnlajdonosokat. Xzek tolmács utján mutatták be a gépek működését. Az 1913-14-es években Lübeck Jakab orosházi gépkereskedő két amerikai gyártmányú gépet hozatott: Massey- Haris, Hllwauke gyártmányt. Ebben a két évben sok aratógép került Oroshá­zára. Bár a német mérnökök bemutatták a gépek működését, mégis - miután a gazdák eddig ilyen komplikált gépekkel még nem bántak - a használat közben előforduló hibákat eleinte nem igen tudták kijavítani. Ezért Lübeok Jakab kereskedő a mérnökökkel betanittatta Varga József 12 holdas gazdát az ara­tógépek összeszerelésére és üzembehelyezésére. V. J. kisegített# a gazdákat üzemzavar esetében. A gazdák lassanként hozzászoktak az aratógépek kezelé­séhez. Az 1914-es években átlagosan minden 15. tanyában volt aratógép.A to­vábbi terjedését a világháború akadályozta meg. A világháború után az ara­tógépek száma jelentősen nem emelkedett. Az akkoriban beszerzett gépek úgy szólván még ma is használhatók, jóllehet már minden fontosabb alkatrészét kicserélték. A két orosházi gépraktárban állandóan volt aratőgép, de azokat inkább a vidéki gazdák vásárolták. Az orosháziak évente csak 1-2 gépet vet­tek. Az orosházi kisbirtokosok társaságba verődtek s uradalmaktól, nagygaz­dáktól használt gépeket vásároltak. A legutóbbi időben már átlagosan minden 8 -10. tanyában lehetett találni aratógépet. Az uradalmaknak s a nagygaz­dáknak volt ügyem aratógépük, de azokat csak ritkán használták. Az arató­gépek túlnyomó többsége 10-50 holdas gazdák tulajdonában voltak. érdekes és tanulságos felsorakoztatni azokat a szempontokat, ame­lyek hozzájárultak elterjedéséhez. Az aratógép elterjedésének kezdetén talponálló gazok voltak az e­­rosházi határban. S amikor a gazdák meglátták, hogy milyen szép munkát vé­gez, aki csak tehette, igyekezett venni. Az aratógép rangot adott. Eleinte évekig csodálták. Az aratógép volt az első bonyolultabb szerkezetű gép, me­lyet a paraszt ember kezelt. Mig a karbantartott aratógéppel, Jó lovakkal 5-6 kisholdat köny­­nyen le lehet vágni, ugyanezt az eredményt 5-6 kaszás, 5-6 marokverő csak megfeszített munkával tudja elérni. Az aratógéppel való gyorsabb aratás kö­vetkeztében a szemveszteség is lényegesen kevesebb. A számoló gazdák sze­rint 10 év alatt a szemveszteségből is megtérül a gép ára. A gazdák a gép-

Next

/
Thumbnails
Contents