Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 160 -mutatott a csöcse!" A csobolyót is as árnyékban tartották.

A 30-as években nagyon elterjedt a bádogkanta. De rosss benne a viz, ha felmelegszik. A bádogkantát a zománcoskanta ssoritotta ki. lost es

vaui legtöbb helyen.

Amikor régebben a fuvarosok éjjel szállítottak, akkor az is előfordult, hogy a rendekben száradé zabból,heréből Jó etetet hurkos, vagy -olva.1 kötélbe kötöttek s feldobták a koesira. Asért hívják ennek, mert gyorsan lehet csinálni s jő hosszú s igy sok lopott gaz fér bele. Lehetőleg nyUtt gazból készítették, mert hosszú szalma kell hozzá. A következőképpen készül: Felnyüvés után a készítője a töves felit a földre teszi és az egyik lábával rálép. Balkezével tartja a kalászos felit, jótal a kalászok alatt. Másik kezével összefogja a balkéz mögötti kimaradt szálakat s kesefején egyet törve rajta, lefele huzva, a hüvelyk ujja alá hajlítja a ezzel el is készül a fél hurok. A hüvelykujjával kissé leszorítja, míg a másik kezével átnyúl a kötélen és a kalászokat átadja egyszerre a balkéz ujjainak.A jobbkéz azután megfogja a korábban keletkezett hurkot, a kéz fejéről lefele tolja, miközben a balkéz ujjal között tartva a kalászokat, igyekszik azokat áthúzni a hurkon. Amikor a balkéz a kalászokkal együtt kibújt a hurokból, a balkéz szorosan fogja a fejeket és a másik kéz segítségével a hurkot ráhúzza. Hurokkötés után a osonó alatt kétfelé veszi a kötelet és a hóna alatt váltogatva megcsavarja. Pár kézváltás után a hurok alatt kezd egybefonódni a két ág. A helycserés sodrást addig ismétli, mig olyan szorosra nem csavarodik, hogy eleresztés után összeugrlk, összemacskásodik. Magától összefonódik . . .*«■>

Pelgereblyélés után általában szabad az elmaradt kalászokat szedegetni. Ezelőtt azonban volt olyan gazda aki nem engedte meg: "Neki is köll!" - mondta. Régebben többen szedegettek. Nagy beose volt a kalásznak. Legtöbbször asszonyok, lányok, gyerekek és öreg emberek szedegettek. Pincsi télén szegények szedegettek, de még régebben a gazda pásztorkodó gyerekei is szedegettek. Az öregek a kötényük sarkát összefogták, vagy összekötötték, a fiatalok pedig zsákot kötöttek a nyakukba. A kötő fél nap alatt, a zsák pedig egy nap alatt telt meg. Otthon aztán mosófával kiverték és kosárral kiszelelték. Kenyérpótléknak használták. A pásztorkodó gyerekek osokorba szedték a kalászokat s mogyoró-, vagy szederindával körülkötötték. A gyerekek örültek a búzacsokornak s az ölükbefogva vitték a tanyába. A szedegető gyerekeket megdicsérték s alkalomadtán vettek nekik érte valamit. U- jabban kevesebben szedegetnek. Nem érmek rá a tanyabeliek sem.A gazda sem látja szívesen. Több a Jószága, kell annak, tartja.