Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 157 -férjen. A következő ötösöket az előzők sorába teszik szorosan a megrakott ■éllé. As elő tnlső végének egyharmadáról Is a kévék a középső harmadra rakott ötösökbe kerülnek. Az ötöaöléa végefele a kaszás megolvassa a kévéket, melyek aég a tarlón hevernek.Ha kilencnél több, akkor az ötösök sorába rakják őket s a következő élőből kiegészítik.Ha kevesebb, akkor az uj elő kezdővégéhez viszik.

Az ötösben a felső sor kéve kalászai az alsó sor kéve vágott felén nyugszanak. így hordani is könnyebb s nagy esőben nem ázik be. Ha a fejek egymáson feküdnének, nagyon összelapulnának, vágott felük pedig felállana. Hagy esőben, vagy napokig tartó esőben a ferdén álló szalma beázik a kőtélig 8 onnan a kalászokra szivárog. Mivel az idő miatt az ötösöket szétbontani nem lehet, a gabona szeme megduzzad, sőt 3-4 nap múlva már csírázik is. Sokszor a szalmarésze pedig egészen száraz. A helyesen összerakott ötös egyenletesen ülepszik, a ráhullott esetleg napokig tartó esőt is jól bírja. Derült időben gyorsan szárad s hamar keresztelhető. Kötés után nyomban csak akkor keresztelnek, ha látják, hogy jön az idő, s keresztben érje a gazt. De ha hirtelen jön az idő, akkor azzal is megelégszenek, ha össze tudják dobálni ötösökbe.

e./ Keresztelés

A keresztelés kizárólag a kaszások dolga. Több kaszás esetében két kaszás, egy aratópár esetében egy kaszás keresztel, s a többiek gereblyélnek. Ha ketten keresztelnek, akkor az egyik kaszás az egyik ötössorba s a másik a másik őtössorba áll. Mindketten 2-2 keresztlábat raknak. Ha egy kaszás keresztel, akkor a keresztlábakat egymás után rakja. Rakáaközben a keresztet körül kell járnia.

Az első kéve a kereszt fele alja, felalla. Mindig a keresztsor hosszába teszik. Sokan a legkisebb, sokan a legnagyobb kévét teszik fejaljnak. A kis kévén jobban áll a kereszt, a nagy kévén haaar elferdül. A fejaljra - ugyancsak hosszába - két kévét tesznek úgy, hegy a kalászok a fejalj derekán összeérnek. A következő két kévét derékszögben helyezik rá. Kalászaik egymáshoz érnek. Azután Így rakják tovább a kérésztlábakat. A szembeniévé kévéket mindig összébb-összébb rakják s Így kalászaik még jobban egymáson fekszenek. A keresztlábak végei ezért nem függőlegesek, hanem felfele össsehaladók. Untán a kévék kalászai egymáson fekszenek, összenyomulás után nem apad be a kereszt.A keresztlábakra 4-4 kévét raknak. A 18. kéve a pap. Sokan a legnagyobb, sokan a legkisebb, illetve egy kisebb kévét tesznek fel utoljára. Mindig a keresztsorral párhuzamosan helyezik el úgy, hogy a kalászuk délre vagy nyugatra nézzen. Részben azért, hogy a megásott kalászok hamarabb megszáradnak, mert Így a sebes vihar nehezebben kap bele. A pap feltevése után balkézzel megfogják a pap kötelét: "Namost húzd m'égt" szóra meghúzzák, hogy ne ferdüljön el a kereszt. Régebben a pap négy sarkát a keresztlábakhoz kötötték. A papból és a keresztláb utolsó előtti kévéjé-