Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 156 -aégü élőből egy kévesort raknak.Ha egyenlő erejűek, akkor 2-2 kévesort hajtanak. Ha a marokverő lány, vagy gyerek, akkor az csak egy sort hajt.

A kévekötő a kéve mögé áll. Lehajol, balkezével megfogja a kötél feléje eső végét és enyhén felhúzza.Balt érdével rátérdel a kévére s a Jobbkezével átnyúl a másik végéért. Gyorsan összehúzza a kötelet s mindkét térdével erősen megnyomja a kévét.A kötelet balkezí/el előre s a másikkal hátra huzza. A Jobbkezében lévő kötélvéget a balkéz alatt átlöki s a Jobbkesével elereszti, majd a másik kezefejével megnyomja. Jobbjával összefogja a kötél végeit s mindkét kezével kettőt-hármat szorosam csavar rajta jobbfele s egy hirtelen mozdulatteúl kontyot teker rajta. Jobbkezével jól megnyomja, hogy vissza ne ugorjon a konty. Akinek a konty kibomlik, azok a kötél végét az összecsavarás után jobbra kanyaritva a jobbkéz négy ujja segítségével a kötél alá dugják. De Így fárasztóbb és haladatlanabb kötni. A kontyos kévekötést egyesek dlsznófárkosnak is mondják s a kötél végeit csak akkor dugják a kötél alá, ha rövidek. A bekötés után ballábbal s mindkét kézzel előre guritva hasraforditják a kévét. A kötél kötése igy a föld felé néz s a nap nem szárítja ki és nem oldódik ki.

Ha a megkezdett kévesorokon végighaladnak, megfordulnak s beállnak a következő sorokba s továbbkötik a kévéket. Amint az egész élőt bekötötték, megtörölköznek a kötény sarkába s pihennek agy kicsit. A kévekötés is fárasztó munka, mert mindig kétrét görnyednek és iparkodnak a kötéssel.

d./ fltösölés

Az elő bekötött kévéit sokan ötösbe hordják, és csak este keresztelnek. Sokan azonban mindjárt keresztekbe rakják a kévéket. Azért ötösölnek, mert az ötösbe rakott kévék estig megnyomulnak, a száraz gaz ott megereszkedik. Ötösből Jobb keresztelni s az ötösberakott kéve jobban is áll a keresztben. Azonkívül ha csak este keresztelnek, akkor nappal többet tudnak levágni. A keresztrakásra pedig az estéből szakítanak időt.Leggyakrabban az aratók ötösölnek. Sokszor azonban a tanyabeli gyerekek, az aratástnéző gazdaasszony, vagy a részesmurkások ebédhordói rakják az ötösöket.

Ha az aratópár ötösöl, akkor az elő egyik sarkán a kaszás s a másikon a marokverő kezdi az ötösbehordást. A kaszás mindig.4 ■ a marokverő 2-3 kévét visz. Ha a kévéket szorosan kötötték, akkor a kaszás a gazt fogja meg és fellöki a hóna alá. Ha lazán kötöttek, akkor a kötél alá nyúl a úgy löki a hóna alá. A másik kévéhez megfordulva áll s vagy a kötél alá nyúl, vagy a gazt fogja meg s a kévét felemeli. Ugyanezt csinálja a másik kezével is. A kévéket az elő középvonalába, az elő hosszúságának egyharmadába leteszi. Először az alsó két kévét ejti le. A kévék egymás mellé esnek. Az első két kéve leejtése után megfordul s egyszerre ráteszi a másik kettőt. Azután rendszerint a legközelebbi kévékből egyet a tetejűkbe tesz. A marokverő oan távolságra kezdi az ötössort, hogy a két sor között a keresztsor meg