Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 154 -zében levő kötélcsomót pedig mellédobta. Azután visszament a villához s azt kétkézre kapva elkezdte Összetolni a rendet. A fiatal, vagy gyenge vlllázó egy félkévényit, az erős pedig egy egész kévére valót is Összetolt.Az Ősz« szetolt gabonát felemelte villájával és a klosapott kötélbe tette. Ha félkévére valót tolt össze, s azt a kötélbe tette, a kéve másik felét visszaél® curlkkulva helyezte a kötélbe. Majd villáját ismét letette és a kötélcsomót a hóna alá kapta. A kővetkező kéve helyén ismét széjJelhúzott és kicsapott egy kötelet. Azután a fent leírt módon viliázott tovább. A villázók ügyeltek arra, hogy a kasza hegye a villába ne csapjon.

A rávágott rendet a marokveró szedi fel. Az 1920-as évektől kezdve marokszedőnek is mondják. A marekverés szerszám Orosházán a kuka. Csak a másvidékről származottak verik életlen sarlóval a markot. Még kevesebben kézzel szedik fel, különösen a zabot.

Amint a kaszás 5-6 lépést kaszál, a marokverő a hóna alatt levő kötélcsomóból kihúz egy kötelet s azt a leendő kéve közepetájára teríti, A kötélcsomót a kaszás után dobja s a rend végéhez siet. Beáll a rendbe, háttal a kaszásnak. A rendet kukával szedi fel. A kukát jobbkezében fogja. Kinyújtott jobbkarjával a rend széléhez nyúl s kissé összehúzza a kukával a gazt. Amint megtelik a kuka kampója, hirtelen az Ölébe kapja s a másik kezével - felülről lefele magáhez öleli. Ennél a mozdulatnál jobblábát kissé behajlitja a gazhoz nyomja. A másik lábával hátralép s a kukával a gaz feje alá csap, hogy a gaz a rendben fekvőtől elszakadjon. Elszakitás után jobblábával is hátralép. Eszel az ölében levő gabona hátrább kerül, mint a rend vége. Azután újra lenyúl a kukával, kissé meghúzza és gyors mozdulattal ismét az ölébe rántja. Megint hátralép s a leirt mozdulatokkal veri tovább a markot. A gaz sűrűségétől függően háromszor, négyszer szed ölbe s ez egy félkévének felel meg. Bégebben ezt egy hónainak mondták, árpából egy hónaljat tesznek kévébe s azt fémarkoe kévének nevezik. Zabból is félakkora kévét csinálnak, mint busából, mert könnyen bemelegszik.

A félkévényi gazzal a kiterített kötélhez érve, balra kilép, és balkezével, valamint a kukával a kötélbe ereszti. Azután veri tovább a markot. A második hónaljat is ugyanúgy a kötélbe teszi, de baltérdével s kezeivel egy kicsit megnyomja. így jobban áll a kéve s egy hirtelen támadt forgószelet is kibir. Ezután a következő kötelet leterlti, vagy lecsapja és a kötélcsomót előbbre dobja. Újból beáll a rendbe s a fenti módon veri tovább a markot.

Amikor nagy a gaz /pl. 1951-ben/ nem mindenki csinál előre kötelet. Szoktak úgy is kötelet készíteni, hogy a kévéből felmarkolt gazt széthúzzák, egy kicsit megcsavarják és kész a kötél. Ezt széjjehuzott kötélnek hívják. Csak hosszú gazból csinálják. Amikor a marokverő egy kévényl gazt összeszed, a kukával együtt a tarlóra teszi. A kévét a kuka és a marokverő jobblába tartja össze. Balkezével egy jó marokra valót felemel a kévéből,