Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Rajnavölgyi Géza - Szabó Ferenc: Justh Zsigmond és a századvégi agrárszocialista mozgalom
I 1- 100 -akarta megvalósítani. Már 1891-ben arról irt barátnőjének, Czóbel Unkának, hogy könyvtárt alapit, felolvasást tart a falu és a majorok népének /19/. A következő évben megejtett kísérlete híressé vált parasztszinházának létrehozására /20/, majd később a színházi előadások rendszeresítése szintén a környék parasztságát akarta műveltségben egyenjoguvá tenni az urakkal. Justhnak ez a törekvése minden utópisztikus jellege ellenére is kétségtelenül a legnagyobb tiszteletet érdemli,bár sajnos meg kell állapítanunk, hogy lényegében bénitólag hatott Szentetornya és környéke eredetileg is kisebberejü földmunkásmozgalmára. Köztiszteletben álló ember lévén kulturális tevékenységével könnyen el tudta terelni a parasztság figyelmét a mozgalomról, aminek a hatóságok is csak örültek. De ugyanakkor feltétlenül dicséri Justhot az, hogy saját csekély lehetőségei között enyhíteni próbált már a mezei munkásság megmozdulása előtt is a falusiak sorsán. Mintegy 800 holdas szentetomyai birtokát felparcellázva /5-25 holdas részletekben/ abban az időben szokatlanul olcsó dijért /1100 négyszögölenként 250 kg búzáért vagy 17 forintért évente/ bérbeadta a szentetomyaiaknak. A viszonylag csekély bérleti díjban a közös legelő után járó összeg is benne volt. Az Író megértette a vékonypénzü bérlők nehéz sorsát,és rossz termés esetén részben vagy néha egészében is elengedte az árendálási dijat.A környékbeli uradalmak embertelen kizsákmányolásához viszonyítva ez messzemenően humánus és jószándéku eljárás volt, az idősebbek még ma is nagy hálával emlegetik /21/.Justh tolsztojánus cselekedete azonban alapvetően nem változtathatott a környékbeli földmunkások nyomorán, mert csak a nincstelenek kisebb részét juttatta megélhetéshez, másrészt pedig bizonyos tőke, igaerő nélkül a bérlethez sem foghatjmtt hozzá a két keze munkájából élő napszámos. Feltétlenül érdeme Justhnak az a fáradhatatlan, rozzant egészségét nem kímélő tevékenység, amelyet a paraszti tömegek művelése, tanítása, tájékoztatása és megismerése érdekében végzett. A parasztszinház klasszikus darabokat is bemutató előadásain kivül jelentősek lehettek a forradalmi eszmék kizárásával újra feltámasztott olvasókör felolvasásai. 1893. junius 18-án például Czóbel István, Justh haladószellemü, nagytehetségü barátja /neki ajánlotta a Kiválás genezisét is/ tartott előadást Szentetornyán közgazdasági viszonyainkról nagy paraszti közönség jelenlétében. Utána Czóbel ■Inka és Justh lépett a publikum elé, este pedig a pusztai kastélyban színházi előadást és bálát tartottak, a jövedelmet a falu szegényeinek felsegélyezésére fordítván /22/. Az uj olvasóegyletben már nem tudtak szóhoz jutni azok, akik a feloszlatott Ifjúsági Egyletben a szocialista gondolat hirdetői voltak. Emiatt 1892 nyarán a volt munkásegylet legharcosabb tagjai ismét szervezetet akartak létrehozni "48-as és Függetlenségi Kör" néven.A megyei urak a belügyminisztériumtól a megalakulás! kérelem határozott elutasítását kérték, mivel "a műnkáskőröknek bármi palást alatti újbóli felelevenítése a szociális munkásmozgalmakat újból felidézné." /23/. így azután,
