Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Rajtár János: Hogyan lett Gerendás önálló község

- 75 -Betegség esetén orvost nehezen kaptak, mert a földutak különösen sáros időben szinte járhatatlanok voltak.

1903. március 19-én Korossy János, Apponyi számtartója Gerendáson anyakönyvi kerület létesítését kéri. A békéscsabai képviselőtestület a kérést csak 1904-ben terjesztette fel a belügyminisztériumhoz. Egy uj község körvonalai 1907-ben az Apponyi birtok felparcellázásakor kezdtek kibontakozni. Az Apponyi birtokot Csorvás község vásárolta meg. Csorvá3 ezért kérte, hogy a területet közigazgatásilag hozzá csatolják. Ezzel kapcsolatosan éles harc keletkezett Csorvás és Békéscsaba között. Az alispán a csorvásiak kérelmét elutasította, a vármegyei közigazgatási bizottság azonban odaítélte. Békéscsaba legjobb ügyvédjeit, Dr. Sallert, Dr. Urszinyit, Dr. Páyt és Br. Tardost bizta meg, hogy az Apponyi terület Csorváshoz való csatolását hiúsítsák meg. Békéscsaba Fábry Károly és Dr.Petc Sándor országgyűlési képviselők révén elérte azt, hogy a belügyminiszter 1^09. junius 24-én az Apponyi-részt közigazgatás szempontjából továbbra is Békéscsabához csatolta.

Békéscsaba a siker fölötti örömében elhatározta, hogy közigazgatási kirendeltséget létesít Gerendáson. A megyei törvényhatóság az uj kirendeltségnek a következő elnevezést adta: "Nagygerendás-pusztai elöljárói kirendeltség”. 1909. szeptember 16-án a békéscsabai közgyűlés megválasztotta az uj vezetőséget. A megválasztott vezetők a következők voltak: Kelemen László segédjegyző, Kovács András törvénybiró, Ancsin R. Ádám esküdt. Fizetésüket a következőkben állapították meg: A segédjegyző természetbeni lakást, fűtést, világítást és 1600 korona évi bért kapott. A törvénybiró évi fizetése 400, az esküdt fizetése évi 200 korona volt.A kirendeltség hatáskörébe tartozott az anyakönyvezés, adóösszeirás, adókivetés, marhalevél kiállítása és kezelése. 1912-ben Kelemen segédjegyző megbízást kapott postai értékküldemények kezelésére is.

A kirendeltség helyisége a mai kultúrotthon helyén volt. Mivel ez a követelményeknek nem felelt meg, azért 1910-ben Tóth Páltól 300 négyszögöl telket vásároltak 587 koronáért azzal a céllal, hogy a kirendeltségnek megfelelő épületet biztosítsanak.

Kovács András után Botyánszky György lett a törvénybiró. 1912-ben azonban ő is lemondott s helyébe Késjár Jánost választották meg. Botyánszky lemondásának oka, hogy ellentétbe került Békéscsaba város elöljáróságával. Botyánszky ugyanis magáévá tette a falu lakosságának elszakadási törekvését és önállósulását. Ugyanezt akarta Kelemen segédjegyző is. Botyánszky a parcellázások után egyik legmódosabb ember lett Gerendáson. Kelemen Lászlónak is 40 k. hold földet sikerült biztosítani a Hoyos-féle birtokból. Vagyoni helyzetüknél és hivatali állásuknál fogva érdekük volt, hogy a község önálló legyen, kezükben tartsák a község politikai és gazdasági irányítását.Mivel a község önállósulási törekvése ellentétben állt Békéscsaba érdekével, Kelemen Lászlónak is távoznia kellett. 1913. szeptember 18-án lemondott, és