Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Rajtár János: Hogyan lett Gerendás önálló község
- 76 -helyette Áchim Mihály oki. jegyzőt bízták meg a gerendás! kirendeltség vezetésével. Ezután a község önállósulási mozgalmának vezetése más kezekbe került. Az első világháború alatt kiéleződött az osztályharc, mely a szegényparasztság politikai és szervezeti erősödését mutatta. Gerendáson az osztályharc részben az önállóságért folyó harcban nyilvánult meg. Egyre jobban mélyültek az ellentétek a községben a mezőgazdasági munkásság és a földbirtokosok, a gazdag parasztok között. A Gerendáson lakó parasztok érdeke volt, hogy ügyeiket helyben intézhessék, a befizetett adó illetékes részével ne Békéscsaba, hanem Gerendás rendelkezzék. Ezért szorgalmazták a Békéscsabától való elszakadást.Szalay, Beliczey földbirtokosok földje közvetlenül a mai gerendás! határ mellett feküdt és szintén Békéscsabához tartozott. A földbirtokosok és a módos gazdák Békéscsabán vagy Orosházán laktak, ügyeiket lakóhelyükön tudták elintézni, igy az elszakadást ellenezték. Az elszakadás ügye a háború alatt napirendre nem kerülhetett. A háború elvesztése, az októberi forradalom győzelme országszerte fokozta a munkásosztály ós a dolgozó parasztság erejét. Sor kerülhetett azoknak a céloknak a megvalósítására, amelyeket eddig megvalósítani nem tudtak.A lakosság újból megindította a harcot az önállóságért. E mozgalom vezetője Kovács András a SZDP. tagja volt. 1918 tavaszán a lakosság többségének aláírásával kérvényt küldött a belügyminisztériumhoz. A belügyminiszter 1918 nyarán a kérést elutasította azzal, hogy: "nem felel meg a törvényes előfeltételeknek". Az 1918-as októberi forradalom után a helyzet azonban megváltozott, A Magyar Népköztársaság belügyminisztere a kérést újból megvizsgálta. Helyszíni kiszállások alapján megállapította,hogy a község önállósítására szükség van, nem felel meg a valóságnak Békéscsaba indoklása, amely az elszakadást az uj községre nézve károsnak Ítéli meg. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere 1919. március 13-án kelt 22031/1919. V.a. rendeletével Gerendást önállósítja. A rendelet kimondja, hogy az uj község neve: "Békésgerendás". Kitér a rendelet az indoklásra is. Megállapítja, hogy a próbaköltségvetés eredménye igen kedvező. A jelenlegi 140 %-oa pótadó helyett 86 %- os pótadó is elegendő lenne a község költségeinek fedezésére. A belügyminiszter a helyszínen kivizsgáltatta, hogy az aláírások hitelesek-e, mert Békéscsaba az indoklásban kétsógbevonta az aláírások hitelességét. Bebizonyosodott, hogy az aláírások hitelesek. A rendelet figyelembeveszi a község fejlődésének távlatait is."Gerendás községnek az önállósítás folytán mód nyujtatik arra, hogy megszerezze mindazon a fejlődésre szükséges alapfeltételeket, melyektől a jelenlegi helyzetben távoli fekvése és minősíthetetlenül rossz közlekedési viszonyai miatt el van zárva" - írja a rendelet. Sajnos a község önállósításának gyakorlati megvalósítására sor nem kerülhetett, mert április végén a községet megszállták a románok. 1920 már-