Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Rajtár János: Hogyan lett Gerendás önálló község

- 74 -1907. május 21-án Apponyi birtokát a szomszédos Csorvás község vette meg holdanként 700 koronáért. Csorvás a föld árának kifizetése céljából a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől 2,400.000 korona hitelt vett fel. Csorvás mintegy 300 vevő között szándékozott a földöt kiosztani. C3anádapáca község azonban követeli, hogy a csanádapácai határban lévő 712 k. holdat engedjék át a C3anádapáczai lakosok részére. A csanádapáczaiaknak e kérését a főispán is támogatta, igy a földet meg is kapták.

Apponyi cselédeinek a parcellázás gondot okozott, mert a föld Íratásához pénz kellett. Gondot okozott a lakásprobléma is. Ugyanis Csorvás község a megvett Apponyi birtokon lévő összes épületek eladásából akarta a parcellázás költségeit fizetni. A legszegényebbek kénytelenek voltak más uradalmakba, vagy a trautmansdorfl gazdákhoz cselédnek elszegődni. A cselédek 15 58-a örült, ha a major helyén kiosztott 300 négyszögöles telkekből vásárolhatott, hogy azon egy kis vertfalu házacskát építhessen.

Apponyi földjének parcellázásakor azonban a cselédeket már nem lehetett figyelmen kivül hagyni. A cselédek földet akartak. Ehhez bátorságot adott nekik az akkor erősödő Áchim-féle mozgalom. így a cselédség nagyobb része, mintegy 70 %-a. földet Íratott, A földet minőségi szempontból három kategóriába osztották. I. osztályú föld ára 390 korona, II. osztályú 360 korona, III. osztályú pedig 320 korona volt k. holdanként, A tartozást 20 év alatt kellett lefizetni. Az Apponyi-féle földbirtokon 70 55-ban kisparaszti és középparaszti gazdaságok alakultak.

Báró Hoyos Miksáné /báró Inkey Ágnes/ 1200 k.holdas birtokának felparcellázására 1911-ben került sor. Hoyos a földet közvetlenül a földigénylőknek adta el. A szerződést 1911. augusztus 12-őn kötötték, s akkor a vevőknek a föld árának 20 %-át kellett fizetni. Október 1-én a föld tényleges birtokbavételének napján, a hátralékos 80 5&-ot is kifizették. A föld ára ki3holdanként 1000 korona volt. Az 1200 k. holdat összesen 70 vevő között osztották szét. A gerendási parasztok közül 37-en vettek itt földet. A többiek Csanádapáczáról, Csorvésról, Mezőkovácsházáról, Uagybánnegyesről jöttek. 51 család 20 holdon aluli területet vett meg. 18 család vásárolt birtoka 20-100 holdig terjedt, Dr. Molnár Lajos caorvási orvos 140 k. holdat vett meg a rajtalevő gazdasági épületekkel együtt.

1911-ben Gerendáson tehát eltűnt az úri nagybirtok. A volt Trautmansdorf és Hoyos birtokon a módosabb, az Apponyi részen néhány jómódú parasztgazdaság mellett túlnyomóan törpebirtokosok és kisparasztok voltak találhatók.

Gerendás 1913-ig önálló puszta volt. Közigazgatás szempontjából Békéscsabához tartozott. Ez a helyzet rendkívül hátrányos volt az állandóan pusztán lakó telepesek részére. Békéscsaba 21 km-re van Gerendástól. A lakosság ügyes-bajos dolgait csak itt intézhette el. Ebben az időben a közlekedési viszonyok i3 rendkívül rosszak voltak. Vasútja, kövesutja sem volt.