Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Rajtár János: Hogyan lett Gerendás önálló község
73 -Rajtár Jánost HOGYAN LETT GERENDÁS ÖNÁLLÓ KÖZSÉG Gerendás község Bákés megyében,az orosházi járás keleti részén fekszik. Szomszédos települések északon Csorvás 6 km-re, nyugaton Orosháza 15 km-re, keleten Békéscsaba 21 km-re, délen Csanádapácza 7 km-re vannak. Kiterjedése 1950-ig 5940 k. hold, majd 1200 k. holdnyi békéscsabai terület hozzácsatolásával a jelenlegi kiterjedése 7200 k. hold. lakóinak száma a legutóbbi népszámlálás alapján 2770 fő. Gerendás már az Árpád-házi királyok idején a nagyobb községek sorába tartozott. A község akkori helye a maitól délre kb. 2 km-re található. Nyomai ma is jól megfigyelhetők. 1595-ben a törökök elpusztították. A török kiűzése után 1720-ban báró Harruc! ern udvari kamarai tanácsos kapta meg, és 1846-ban Apponyi György gróf tulajdonába került. Legutolsó nagybirtokosai! gróf Trautmansdorf Alajos, gróf Apponyi Albert és báró Hoyos Miksa voltak. 1900-ig a gerendási pusztát csak urasági cselédek s az őket sanyargató gazdatisztek lakták. 1838-1912 között a nagybirtokosok eladták birtokaikat, megindult a föld parcel?ázása. Ezt követően indult meg az a küzdelem, amelyet a gerendási lakosság a község önállósításáért, elszigeteltségből való megszabadulásáért folytatott. A gerendási pusztából gróf Trautmansdorf 2366, gróf Apponyi 2313» báró Höy,os 1200 k. holdat tartott meg birtokában. 1899-ben Trautmansdorf eladta földjét Békéscsabának. Békéscsaba a megvásárolt földre hitelt vett fel..Biztosítékul lekötötte 337250 korona értékű regálé kötvényeit. Békéscsaba a megvett földet kiosztotta mintegy 38 földigénylő közt, kisholdanként 300 koronáért. A föld kiosztását a képviselőtestület által megválasztott Birtokkezelő Tanács végezte. Munkáját másfél év alatt befejezte. A földvásárlók elsősorban békéscsabai, kisebb számban orosházi módosabb gazdák voltak. Trautmansdorf birtokából egyetlen gerendási cseléd sem tudott földet szerezni. A földigénylők képviselője Botyánszky János békéscsabai jómódú paraszt volt. A földvásárlók valamennyien 20 holdnál nagyobb birtokokat Írattak maguknak. Voltak néhányan 100 holdon felüliek is. Laczó, Ravasz 200-200 k. holdat, Brienyovszky 150 k.holdat Íratott magának. A föld árának 10 5&-át azonnal le kellett fizetniük. A hátrálékot 1913-ig tartoztak letörleszteni. 1906-ban a megyei közgyűlés hozzájárult, hogy a földvásárló parasztok nevére a földet telekkönyvileg átírják, ugyanakkor a fennálló' tartozást a parasztok földjére táblázzák be. Botyánszky János a földvásárlókkal egyértelműen kérte az alispánt, hogy a gerendási rész pusztai jellegét törölje. E kérelmét Békéscsaba is támogatta. Az alispán ezt a kérést azonban elutasította.
