Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
- 66 -A táblázatról leolvashatjuk, hogy a munkanélküliség elsősorban aÄ alföldi megyékben volt a legnagyobb. Miből adódott ez a nagyarányú munkanélküliség? Tanulmányunk egy másik helyén fejtegettük azt - a nagybirtokokgazdaságpolitikájának jellemzésére hogy csökkenteni volt kénytelen termelését, mivel piacainak egy részét elvesztette, továbbá alacsony színvonalú technikája miatt gabona-feleslegekkel alig rendelkezett. Mindez oda vezetett, hogy a hatalmas munkaerő-piacon felesleg lépett fel. A nagybirtok és a nagybérlő ezt a kedvező lehetősége^ mint láttuk, drasztikus bérletfeltételek diktálására használta fel, A régi munkaszerződéseket felbontotta. Tehát nem termelő-technikájának fejlesztésével, hanem az erőszakosan lenyomott bérekkel igyekezett áruját versenyképessé tenni a piacon, közben támadást hajtott végre a dolgozók életszínvonala ellen is. A községek elöljáróságainak kimutatásaiban, különösen a leszerződési viszonyokra vonatkozó feljegyzések - figyelemre méltóak. Ezekből megállapítható, hogy az aratómunkások 50 ?5-a tudott csupán ténylegesen leszerződni /79/. Munkanélküliek néhány községben» 1921. Község: Szám: Csorvás 200 család Endrőd 800 család Orosháza 2 631 munkás Békéscsaba 800 család Szarvas 8 000 család /80/ Ambrózfalva 60 munkás Apátfalva 300 munkás Pitvaros 300 munkás Földeák 400 munkás Battonya 20° munkás /81/. 1922. Ambrózfalva 20 munkás Pitvaros 300 munkás Battonya ; 100 munkás Dombegyháza 40 munkás Kevermes 300 munkás /82/ 1923. Pitvaros 50 munkás Kevermes 60 munkás Battonya 50 munkás Dombegyháza 60 munkás /83/‘ A békési főszolgabíró jelentése szerint, Békésen az ellátatlanok száma 2 143, Mezőberényben 1 506, Köröstarcsán 425. Majd értesíti az alls-
