Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923

- 59 -A statisztikai adatok első és utolsó tagjának összehasonlítása mutatója annak, amit mi agrárfeszültségnek neveztünk területünkön. A községek adatai még élesebben mutatják a különbségeket*

Kunágota földbirtokviszonyai

Gazdaság nagysága*

Birtokosokszáma:

1-2 ]kh

321

2-5

ti

157

5-15

n

138

15-30tt

62

30-50

fi

25

50-100»1

7

100-ft

14/53/.

Békésszentandrás birtokviszonyai

Gazdaság nagysága*

Birtokosokszáma:

Kh*

0-5

kh

1707

2292

20-100tt

488

7837

100-1000fi

7

1963 /54/

Ezek a földdel rendelkező /0-2 kh/ szegényparasztok a rossz viszonyok és az általános gazdasági hanyatlás miatt kénytelenek a nagybirtokokon bérmunkát is elvállalni, éppen úgy, mint a teljesen földtelenek, akiknek száma*

Gazdasági cseléd* kereső* 10 260

eltartott* 13 670 Gazdasági munkás* kereső: 29 138

eltartott* 39 150 /55/.

Kereseti lehetőségük a helybeli nagybirtokra korlátozódott, mivel az iparban elhelyezkedni annak gyengesége és szervezetlensége miatt csak nehezen tudtak. Mégis találkozunk ezzel a Jelenséggel, pl. Orosházára vonatkozóan Darvas József tesz erről emlitést: "A föld elégtelensége miatt a földdel biró parasztok legalsó rétegéből és az agrárproletárság soraiból valóságos áramlás indult meg az ipar /elsősorban természetesen a kisipar/ felé... Az 1920-as népszámlálás már a földtelen parasztok számát meghaladó iparost talált /2974/" /56/. Darvas megvizsgálta a tanoncok számának növekedését is*